A '''szurony''' vagy '''bajonett''' a hosszú lőfegyverek végére illeszthető [[tőr]]. A közelharcokbanKözelharcban használják.
A szuronyt már a [[16. század]]ban feltalálták, de először nem hadászatban, hanem a vadászatokban[[vadászat]]ok során alkalmazták, elsősorban vaddisznók[[vaddisznó]]k leszúrására. A [[17. század]]ban először a svéd seregben vezették be a szuronyt. Korábban a gyalogsági erők [[pika|pikákat]] használtak a közelharcban, addig a lőfegyverek egyfajta másodlagos szerepet játszottak, hogy tűzzel az ellenség sorait ritkítsák, erejüket gyengítsék. MostAzzal, hogy döfőfegyvert szerelhettek a muskéták végére, ezzel a szuronyok lassan kezdték átvenni a lándzsák szerepét. A [[18. század]]ban már minden európai hadseregben szuronyos puskákat használtak.<br>
Ennek aA szúróeszköz használatának elsődleges oka, hogy a muskétákat minden lövésnél újra kellett tölteni, s a közvetlen közelből támadó ellenségre tehát nem lehet mindig kilőni a fegyvert, s a tűzzel sem tudták minden esetben likvidálni. Manapság sorozatosan lövő gépfegyverekre is tesznek szuronyt, mivel a közelharcokban nem mindig van lehetőség elsütni a fegyvert, vagy pedig ha kifogynak a töltényből, valamiképp ellenállnivédekezni tudjanak a katonák.
=== Külső hivatkozások ===
* '''Discovery Civilisation:''' Háború és civilizáció ''(War and civilisation)''
* Magyarország hadtörténete, Zrínyi katonai kiadó, [[Budapest]] [[1985]]. szerk.: Liptai Ervin ISBN 9633263379
