„Hajdu Henrik” változatai közötti eltérés

Klein Ármin Bernát püspökhatvani születésű házaló és Márkusz Hanni fia. Fiatal korától kezdve magát tartotta el, s közben végezte középiskolai tanulmányait. 1909-ben jelent meg első kötete ''Versek'' címmel. 1912 és 1919 között a fővárosnál szociálpolitikai munkát végzett. Közben a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' szerkesztőségi titkára és két évtizedig állandó cikkírója volt a skandináv irodalom köréből. Magánúton tanult meg norvégül, majd svédül és dánul is, és [[1915]]-től jelentek meg fordításai. [[1917]]-ben áttért az unitárius hitre. [[1917]]-től a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]], [[1918]]-tól a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] tagja volt. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején az írói választmány, majd a pártválasztmány tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után elbocsátották állásából. [[1921]]-ben megválasztották az MSZDP újpesti szervezetének elnökévé, mely tisztségét [[1924]]-ig viselte. A [[Bethlen–Peyer-paktum]] megkötésének hírére az ellenzékhez csatlakozott, s emiatt kizárták az MSZDP-ből. 1925 áprilisában a Magyarországi Szocialista Munkáspárt ([[Magyarországi Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]) egyik megalapítója volt. [[1925]]-ben letartóztatták és közel egy évig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után bekapcsolódott az MSZMP keretében a kultúrszervezetek munkájába. Az [[1920]]-as évek végétől a skandináv irodalmak legismertebb műfordítója, [[Martin Andersen Nexø|Andersen Nexø]], [[Knut Hamsun|Hamsun]], [[Henrik Ibsen|Ibsen]], [[Henrik Pontoppidan|Pontoppidan]], [[Sigrid Undset|Undset]] műveinek tolmácsolója. [[1927]]-ben ismét csatlakozott az MSZDP-hez és a ''[[Népszava]]'' külső munkatársaként is dolgozott. [[1939]]-ben a Norvég Írószövetség műfordításaiért tagjává választotta. [[1945]]-től a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] igazgatója volt és nevéhez köthető a Szabó Ervin könyvtárpolitikájához való visszatérés megindítása. [[1948]]-tól [[1953]]-ig a [[Budapest Főváros Levéltára|Fővárosi Levéltárat]] vezette. Fordítói munkásságát haláláig folytatta. Kimagasló teljesítménye a teljes magyar [[Henrik Ibsen|Ibsen]]-kiadás fordítása és szerkesztése.

* ''Versek'' (Budapest, 1909)

* ''Skandináv líra'' (Újpest, 1935)

* ''Mit olvassunk? Kreutzer Sándor 50 meséje 50 skandináv regényről''. A bevezetőt írta. (Mit olvassunk? Útmutató a regényirodalom világába. Budapest, 1947)

* ''Martin Andersen Nexö'' (Új Hang, 1954)

* ''A zsargon dicsérete'' (Új Írás, 1962)

* ''Skandináv költők'' (szerkesztette és fordította, Budapest, 1964)

* ''Ibsen színművei'' (I-II., fordította és szerkesztette, Budapest, 1966)

* ''A magyar Ibsen elé'' (Nagyvilág, 1967)

== ElismeréseiDíjai, elismerései ==

* {{Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.|2}}

{{Nemzetközi katalógusok|Q16649321}}