„A miskolci vendéglátás története 1945-ig” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Kávéházak, cukrászdák: ez gyanús volt, hogy nyomdahiba; Nemcová levelei fenn vannak a neten
30. sor:
* ''Tetemvári korcsma''. A 18. század elején épült, és a mai Petőfi tér mögötti meredek utcák elágazásánál állt. Az 1745-ös összeírás kőből rakott, jó épületnek nevezi, „mulató ház"-ában egy hosszú asztal és három lóca volt. Pincéjében 22 hordó fért el. A 18. század végén már romló állapotúnak írták le, megszűnése a 19–20. század fordulójára tehető.{{refhely|Dobrossy 1985|24. o.|azonos=D24}}
* ''Szárazfa'' vagy ''Svábsori korcsma''. A 19. század elején épülhetett, és a Győri kapuban, az akkori Sváb soron, a mai Thököly utcával szemben működött. Fapadlós épület volt deszkakerítéssel, és nyáron az udvaron folyt a kiszolgálás.{{azonos|D24}}
* ''Kispipa vendéglő''. A mai Rákóczi utca 4. alatti épület 1817-ben özv. Gerga Györgyné, ismert görög kereskedő özvegye tulajdonában volt, és 1890 körül került MáyerMayer József, a Miskolci Polgári Egylet egyik szervezője és hivatalos vendéglőse tulajdonába., Őtalán építetteő átis vendéglővéépíttette, és ő nevezte el ''Kispipá''nak. Lakása az épület emeletén volt, a vendéglőegység a földszintet foglalta el. A ''Kispipa'' vagy ''Halászcsárda'' évtizedeken keresztül a miskolciak kedvelt vendéglője, ''Kispipa Halászcsárda'' néven a mai napig működik régi helyén, a [[Művészetek Háza (Miskolc)|Művészetek Házával]] szemben.{{refhely|Dobrossy 1985|24–25. o.}}{{refhely|Kispipa|258–261. o.}}
{{fő|Kispipa vendéglő (Miskolc)}}
* ''Messzelátó csárda''. 1821–22-ben Pollák Dávid nyitotta meg az intézményt, majd az 1930-as években Balázs Lajos tulajdona volt. Az 1970-es években bontották le a Vörösmarty lakótelep építése miatt.{{refhely|Dobrossy 1985|25. o.}}
* ''Népkerti Vigadó'' vagy ''Sport vendéglő''. A Vigadó építése 1877 után történt meg, a terület rendezését követően. A Máyer József által bérelt vendéglő a Lövölde kert főbejáratának végén állt, táncteremmel, fabalkonnal, oldalt volt a vendéglői rész. Az épület mögött helyezkedett el a konyha, ettől balra volt a sportpálya, amely nyáron teniszpályaként, télen korcsolyapályaként működött. 1910-ben a neves Böczögő József vette át a Vigadót, és fellendítette a forgalmát. Az épületet 1926-ban [[Hajós Alfréd]] tervei alapján átépítették. Az 1930-as években átkeresztelték ''Sport vendéglő''vé, bérlője ekkor Tóth Sándor volt. A ''Népkerti Vigadó'' – jelentősen felújítva és korszerűsítve – a 21. században is működik.{{refhely|Dobrossy 1985|29. o.}}{{refhely|Vigadó 1|429–433. o.}}{{refhely|Vigadó 2|154–161. o.}}