„Portál:Miskolc/Hónapszócikke” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Új téma
1. sor:
<span style="color:#800000;">
A '''Deszkatemplom''' a [[miskolc]]i Tetemváron álló [[Kálvinizmus|református]] templom, és mint a neve is mutatja, [[Fa (anyag)|fából]] épült. Külső megjelenésében és belső kialakításában [[erdély]]i építészeti elemek, motívumok dominálnak. A jelenlegi épület 1999-ben épült az előző másolataként, amelynek tervezője [[Szeghalmy Bálint]], Miskolc főépítésze volt.
A [[miskolc]]i '''Városház tér''' a város közigazgatási központja, itt áll a [[Városháza (Miskolc)|Városháza]] és a [[Megyeháza (Miskolc)|Megyeháza]]. A hagyományos értelmezés szerint alig nevezhető igazi térnek, a hajdani Piac utca nyugat felé tölcsérszerűen kiöblösödő, illetve a régi Mészár utca észak felé szűkülő része alkotja. Keletről a [[Széchenyi utca (Miskolc)|Széchenyi utca]], nyugatról a [[Hunyadi utca (Miskolc)|Hunyadi utca]], délről a [[Szent István tér (Miskolc)|Szent István tér]], északról a Kis-Hunyad/Palóczy László utca határolja. A tér a [[második világháború]] előtt [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] nevét viselte, a tanácsi rendszer idején pedig Tanácsház tér volt a neve.
 
<span style="color:#800000;">
A mai templom helyén már három fatemplom állt ezelőtt, az első 1637-ben épült. Amikor annak az állapota nagyon leromlott, 1724-ben újat emeltek a helyére. Ennek a második templomnak az újjáépítésében elévülhetetlen érdemei vannak [[Bató István]] gazdag miskolci kereskedőnek, aki 1874-ben saját pénzén újíttatta fel, és végrendeletében alapítványt is létrehozott a templom céljaira. A felújítás ellenére a 20. század elején már ez a templom is menthetetlenné vált, ezért lebontották, és Szeghalmy Bálint tervei szerint új, monumentális, és az erdélyi, szatmári népi építészet formavilágát megjelenítő templomot építettek. A templomot 1938. szeptember 19-én avatták fel. A Deszkatemplomot 1997-ben felgyújtották, és a mai épület – az eredeti formavilágát megtartva – közadakozásból és állami támogatásból épült újjá Puskás Péter tervei szerint, Simon Gábor építész vezetésével, és 1999. május 2-án avatták fel.
Miskolc város történelmi magja a Sötétkapu és a Városház tér között alakult ki, de erről korabeli írásos adatok nem ismertek. Ezért fontosak a régészeti feltárások, amikre azonban a szoros beépítettség miatt alig van lehetőség. 1955-ben a második világháborús sérülései miatt lebontották a cím szerint Rákóczi utca 1. szám alatti, de a Széchenyi utcára néző házat. A telek újbóli beépítése előtt eredményes ásatásokat végeztek a területen: több 11. századból származó ház maradványait tárták fel (néhány alkalomszerű ásatás ezen kívül is történt a [[Belváros (Miskolc)|belvárosban]]). Az első, településszerkezettel kapcsolatos írásos emlékek a 14. századtól jelentek meg. Egy 1376-ban kiadott oklevél szerint a település utcákra tagolt, királyi birtoklású város volt, amelynek névvel jelölt utcái voltak. Az utcákra először latinul hivatkoztak, az első magyarul említett utcanév a Malom utca (Molomwcza) és a Piac (Pyach) utca volt. Miskolc középkori utcaszerkezetének kialakulásában döntő szerepe volt a [[Szinva|Szinvának]]. Fő utcája – a Piac utca – a Szinvával párhuzamosan futott, utcái ebből ágaztak ki. Az első utcák a Szinva irányába vittek (ilyen volt a Malom utca is), az északra nyitó utcák közül az egyik első a Mészár utca volt, amely a Piac utca északnyugati irányú kitölcséresedéséből indult, és a város mészárszékeinek helye volt.
 
<span style="color:#800000;">
A temetőben számos ismert személyiség sírja található, például [[Szabó Lőrinc]] édesanyja is. A temetés a költőt megrendítő vers írására késztette, amely a Tücsökzene-ciklus utolsó kötetében ''(Helyzetek és pillanatok)'' jelent meg 1957-ben. A költemény címe: ''A miskolci „deszkatemplom”-ban''.
A Városház tér a Piac utca nyugati szakaszából és a Mészár utcából alakult ki. A Mészár utca nyugati oldalán épült fel a 17. század közepén a város első hivatalos épülete, majd a helyén a 18. század közepén egy újabb épület, amit már Városházának hívtak. A ma is álló, történelmi Városháza 1870–71 között épült fel. A Városháza komplexumának legújabb épülete a [[Hunyadi utca (Miskolc)|Hunyadi utcára]] épült 2010–12 között. A Városházával szemben, 1727-re épült fel a vármegye első háza, a végleges épületet a 19. század első felében építették meg.
 
</span>
<div style="text-align:right;margin-right:10px;margin-bottom:4px;">'''[[Városház tér (Miskolc)Deszkatemplom|Bővebben a miskolci Városház térről…Deszkatemplomról…]]'''</div>