„Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai” változatai közötti eltérés

A [[titkosszolgálat|nemzetbiztonsági szolgálat]]ok -– mint minden demokratikus jogállamban -– [[Magyarország]]on is kiemelt szerepet töltenek be az ország és az állampolgárok biztonságának garantálásában. Az egykori „[[keleti blokk]]" tagjaként Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége különösen kényes kérdés. A szolgálatok kapcsán sokakban máig az egykori belső elhárítás, az úgynevezett [[Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség|III/III.]] képe jelenik meg.<ref>Bővebben lásd: [[Kiszely Gábor]]: ''Állambiztonság''. Budapest, Korona, 2001.</ref> Mindemellett, többek között annak következtében, hogy feltételezések szerint számos, az egykori állambiztonsági szervek által készített irat semmisült meg vagy tűnt el nyomtalanul, továbbra is erős a bizalmatlanság a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben.

A [[titkosszolgálat|nemzetbiztonsági szolgálat]]ok tevékenysége alapvetően arra irányul, hogy információkkal lássák el a politikai -– vagy katonai -– döntéshozókat. Ennek megfelelően beszélhetünk polgári, valamint katonai nemzetbiztonsági szolgálatokról. Egyes országokban -– így Magyarországon is -– külön léteznek katonai és polgári hírszerzéssel, valamint elhárítással foglalkozó szolgálatok. Tevékenységük jellege, az információ megszerzésének „körforgása" azonban nagyrészt mindenhol azonos: a tervezést, feladatok meghatározását követi a szükséges információk beszerzése, majd pedig azok feldolgozása, elemzése/értékelése történik meg.<ref>{{Cite web |url=http://www.intelligence.gov/2-business.shtml# |title=The Intelligence Process |accessdate=2014-02-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100104132935/http://www.intelligence.gov/2-business.shtml# |archivedate=2010-01-04 }}</ref> Ezáltal a döntéshozó kezébe már a megszerzett információkat logikailag-tartalmilag összegző, következtetéseket is tartalmazó összefoglalás kerül.

A [[Magyar Köztársaság]] nemzetbiztonsági szolgálatai is alkalmazzák mind a humán, technikai és a nyílt forrású információszerzés eszközeit. Ezzel együtt mindenképpen ki kell emelni, hogy a titkos információgyűjtést (különösképpen magyar állampolgárok ellen) szigorú jogi szabályozás érinti. Nagy részben -– megint csak a pártállami múlt miatt -– sokan gondolják úgy, hogy a titkosszolgálatok akárkit, külső ellenőrzés nélkül „megfigyelhetnek", amennyiben az a szolgálatok érdekében áll. Emiatt különösen fontos megismerkedni a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő legfőbb törvényekről, a civil kontrollról.

* [http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/vogel_david-az_egyesult___llamok_latin_amerika_politikajanak_valtozasa.pdf Vogel Dávid., Az Egyesült Államok -– Latin-Amerika-politikájának változása]