„Stadl-Paura” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Osztrák település infobox | községi tanács = }} '''Stadl-Paura''' település Ausztriában, Felső-Ausztria tartományban, a Welsvidéki já…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Osztrák település infobox
| név = Stadl-Paura
| községi tanács =
| helyi név =
| kép = Dreifaltigkeitskirche Stadl-Paura1.jpg
| képaláírás = A Szentháromság-plébániatemplom
| címer =
| zászló =
| címerleírás =
| zászlóleírás =
| becenév =
| mottó =
| tartomány =
| kerület =
| rang =
| kerületei =
| alapítás éve =
| alapítás éve forrás =
| polgármester =
| jegyző =
| irányítószám = 4651
| körzethívószám = 07245
| rendszám = WL
| testvértelepülései = -
| térkép = -
| népsűrűség =
| népsűrűség forrás =
| tszf = 360
| legmagasabb pont =
| terület = 15,05
| weboldal = www.stadl-paura.at
| wikicommons =
}}
'''Stadl-Paura''' település [[Ausztria|Ausztriábanosztrák]], mezőváros [[Felső-Ausztria]] tartományban, a [[Welsvidéki járás]]banában. Tengerszint2021 felettijanuárjában magassága4968 {{wikidata|p2044}}lakosa méter{{terület}}volt.
 
==Elhelyezkedése==
[[Fájl:Stadl-Paura im Bezirk WL.png|170px|bélyegkép|balra|Stadl-Paura a Welsvidéki járásban]]
{{határos|településekkel}}
[[Fájl:Paurakirche Pfarrhof 1.jpg|170px|bélyegkép|balra|A katolikus plébánia]]
[[Fájl:Schiffleutmuseum.jpg|170px|bélyegkép|balra|A bárkamúzeum]]
Stadl-Paura a tartomány Hausruckviertel régiójában fekszik a [[Traun (folyó)|Traun]] és az [[Ager]] folyók találkozásánál. Területének 65%-a erdő, 10,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést, illetve településrészt egyesít: Stadl-Hausruck (1222 lakos 2021-ben), Stadl-Traun (3629) és Stadl-Ufer (117).
 
A környező önkormányzatok: északnyugatra [[Neukirchen bei Lambach]], északra [[Lambach]], északkeletre [[Edt bei Lambach]], délkeletre [[Bad Wimsbach-Neydharting]], délre [[Roitham am Traunfall]], délnyugatra [[Rüstorf]].
==Népesség==
{{lakosság}}
 
==Története==
==További információk==
A mezőváros helyén az [[Újkőkorszak|újkőkor]] óta létezik település, ugyanis a [[hallstatt]]i bányákban fejtett sót a Traun folyón szállították, de annak vízesése előtt szekerekre vagy málhásállatokra kellett átpakolni, majd a mai Stadlnál rakodták át ismét csónakokra. A [[bronzkor]]ban már cölöpfallal megerődített település állt a Paura-dombon. A középkorban a Paura-domb lassan elnéptelenedett, ezzel párhuzamosan Stadl fejlődésnek indult.
* {{wikidatahivatalosoldal}}
 
Már a 14. században történtek próbálkozások a Traun-vízesés megkerülésére, a 16. században pedig 400 m hosszú csatornát építettek. A só átrakodására azonban továbbra is szükség volt, mert Stadl alatt a Traun medre kiszélesedik és sekéllyé válik, emiatt a nagyobb bárkák számára hajózhatatlan lesz. Stadl jelentősége a 19. században indult hanyatlásnak, amikor Hallstatt bányájához először lóvontatású, majd gőzmozdonyos vasutat építettek. Az utolsó sórakományok 1911-ben haladtak át a városon.
 
1713-ban pestisjárvány dúlt Felső-Ausztriában. Maximilian Pagl a lambachi kolostor stadli születésű apátja fogadalmat tett, hogy ha az Úr Lambachot és környékét megóvja a járványtól, hálából templomot építtet. Miután a pestis alábbhagyott, 1714-ben elkezdték a Szentháromság-templom építését a Paura-dombon. Nevéhez illően a templom architektúráját a 3-as szám dominálja: három kapuja, három oltára és három orgonája van. A tervezéshez és a dekorációhoz a kor ismert művészeit kérték fel.
 
A [[napóleoni háborúk]] során Stadlt többször megszállták. Az egyik ház falában ma is látható az ebből a korból származó ágyúgolyó és ezekre az időkre emlékeztet az ún. Francia kápolna.
 
1911-ben gyermekotthon létesült Stadlban, ahol a [[kapucinusok]] Angyali Szeretetszolgálatának apácái árva és fogyatékos gyerekeket gondoztak. 1940-ben a nemzetiszocialista hatóságok bezárták az otthont, a gyerekeket [[Linz]]be szállították. Feltételezések szerint az [[Eutanáziaprogram (Aktion T4)|Aktion T4]] eutanáziaprogram során meggyilkolták őket.
==Lakosság==
A stadl-paurai önkormányzat területén 2021 januárjában 4968 fő élt. A lakosságszám 1981 óta enyhén gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 81,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,1% a régi (2004 előtti), 5,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 70%-a római katolikusnak, 6,9% evangélikusnak, 4,1% ortodoxnak, 5,8% mohamedánnak, 11% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 26 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németeken (87,3%) kívül a szerbek (4,8%), a törökök (2,3%) és a horvátok (2,1%) alkották.
 
A népesség változása:
{{népességdiagram}}
 
==Látnivalók==
[[Fájl:Stadl-Paura Kloster Nazareth.JPG|260px|bélyegkép|A Názáret-kolostor]]
*a Szentháromság-plébániatemplom
*a katolikus plébánia (volt árvaház)
*a Názáret-kolostor
*a bárkamúzeum
*a lovascentrum
 
==Források==
{{forrásokjegyzetek}}
*Rudolf Neumitka: Flachsspinner und Salzschiffer in Stadl-Paura. Lambach 1994. 398 Seiten.
*Alfred Sohm: Stadl-Paura. Die Geschichte des Salzschifferortes. Stadl-Paura 1983, 119 Seiten.
*Hans Hager: Die Traun, ein uralter Salzhandelsweg. Auf den Spuren der alten Salzschiffahrt. Stadl-Paura 1996, 203 Seiten.
*[https://www.stadl-paura.at A település honlapja]
*[https://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=41820&gemnam=Stadl-Paura 41820 - Stadl-Paura] ''Statistik Austria''
 
{{fordítás|de|Stadl-Paura|oldid=212275943}}
 
{{osztrák járás települései}}
{{nemzetköziNemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajzföldrajz}}
{{csonk-földrajz}}
 
[[Kategória:Felső-Ausztria települései]]