„Elsődleges forrás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB
a idézőjel
 
2. sor:
 
Az „elsődleges” forrás nem azonos az „eredetivel”.<ref>{{CitWeb |url=http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch05s02.html |szerző=Falus Iván |szerző2=[[Tóth Istvánné, Környei Márta]] |szerző3=Bábosik István |szerző4=Réthy Endréné |szerző5=Szabolcs Éva |szerző6=Nahalka István |szerző7=Csapó Benő |szerző8=Mayer Miklósné Nádasi Mária |cím=Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe |alcím=5.2.1. A FORRÁSOK FELKUTATÁSA |weblap=http://www.tankonyvtar.hu/hu |hely=Budapest |kiadó=Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.|év=2014 |elér=2016 |idézet=Az „elsődleges” jelző nem azonos az „eredetivel”. egyéb= {{ISBN|963-16-2664-4}} }}</ref>
A vizsgálat tárgya, az "eredeti„eredeti információ"információ” nem nevezhető elsődleges forrásnak, mert nem dokumentált, az észlelés, értelmezés vagy vizsgálat körülményei nem ismertek. A körülmények rögzítése az elsődleges dokumentációk lényeges eleme.
 
Az elsődleges forrásokat az különbözteti meg a [[másodlagos forrás]]októl, hogy ez utóbbiak nem csak a konkrét eseményeket írják le. A másodlagos forrás általában az elsődleges forrásokon alapuló történelmi leírás, de a történészek gyakran használnak másodlagos forrásokat azok korának jellemzésére (például egy [[számítógép]]ekről szóló könyv említheti azt, hogy korának egyéb könyvei csak a műszaki jellemzőkre koncentrálnak és nem említik a [[katonai]] alkalmazásokat).