„Szelim-lyuk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
237. sor:
A tanulmányban van egy táblázat, amelyben az látható, hogy a barlang Tatabányán helyezkedik el. A barlangi lelőhelyről ásatással kerültek elő leletek (középsőpaleolit Jankovichien, középsőpaleolit kavics és felsőpaleolit). Az őskőkori lelőhely helye jelölve van Komárom-Esztergom megye térképén. A 3. ábrán a barlangból előkerült átfúrt farkasfog figyelhető meg. Ltsz: 50/935, Pb 51/143, Pb 51/161-166, Pb 55/5, Pb 58/825, Pb 77/46, Pb 82/320, Pb 90/181 és Pb 92/517. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Gerecse hegység területén lévő ''Szelim-lyuk'' fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.
A 2003-ban kiadott ''Magyarország fokozottan védett barlangjai'' című könyv szerint a 4630/8 barlangkataszteri számú ''Szelim-lyuk'' további nevei ''Bánhidai Szelim-barlang'', ''Bánhidai-zsomboly'', ''Eperjes-barlang'', ''Szemi-lyuk'' és ''Szent Vit barlangja''. A Gerecse-vidéken, a Nyugati-Gerecsében, a Komárom-Esztergom megyében lévő Tatabányán helyezkedik el. Tatabánya közelében, a Kő-hegy meredek Ny-i oldalának sziklafalában nyílik a Szelim-lyuk. 289 m [[tengerszint feletti magasság]]ban nyílik a 45 m hosszú, 18 m függőleges kiterjedésű, 14 m magas, 4 m mély és 40 m vízszintes kiterjedésű barlang. A terület egyik legismertebb, őslénytani és régészeti jelentősége, illetve tájképi értéke miatt 1982-től fokozottan védett barlangja. A barlangtól csak 300 m-re található Turul
[[Fájl:Szelim-lyuk 2021.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Szelim-lyuk nyugati bejárata</center>]]
243. sor:
Négy bejárata és két mennyezeti felszakadása van. Az északi bejárat egy 1 m széles és 2 m magas hasadék. A nyugati bejárat egy nagy, 10 m széles és 7,5 m magas sziklakapu, amely a város beépített része felől nézve már messziről látható. A déli bejárat egy szűk, 70 cm átmérőjű lyuk. A délnyugati bejárat, amely egy keskeny sziklapárkányról nyílik, 6 m széles, 3 m magas és boltíves. A barlang egy 45 m hosszú, eleinte 25–27 m széles, beljebb 10–12 m széles, néhány helyen 12–14 m magas, Ny–K irányban elnyúló teremből áll, amelybe a bejáratok vezetnek. Ennek a csarnoknak a középső részén lévő és hegytetőre nyíló felszakadás 7–8 m átmérőjű. Ennek közelében a mennyezeten egy kisebb felboltozódás is van. Az üreget magába foglaló felső triász dachsteini mészkő gyakran 2 m-es vastagságot is elérő padjai az oldalfalakon jól megfigyelhetők.
A mennyezet egykori beszakadásából és az azt követő bemosódásból származó, kőtörmelékből, löszös agyagból és nagy sziklatömbökből álló omladék képezi a barlang végpontját. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1994-ben bontotta meg ezt az omladékot. A végpont mögött minden bizonnyal vannak még barlangjáratok. Ezeknek a járatoknak a meglétét alátámasztották geofizikai mérések is. A napjainkban is folyó kutatás célja ezeknek a járatoknak a felfedezése. Az omladék jelentős része már el lett távolítva a feltáró munka során és egyben egy új felszakadást is nyitott az egyesület a felszínre. A
A veszélyes munkaterületként lekerített végponti része kivételével szabadon látogatható.
A 2004-ben megjelent ''Tatabánya történelmi olvasókönyve'' című könyv szerint a környék egyik nevezetessége és a kiadványban két fejezet szól a barlangról. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Gerecse hegységben lévő ''Szelim-lyuk'' fokozottan védett barlang.
| |||