|
== Kiadástörténet ==
Perrault [[1694]]-ben három történetet írt le verses formában: a Grizeldis, Aa nevetségesNevetséges kívánságok és a Szamárbőr, amelyeket egy kötetben ki is adtak, és egy évvel később újra kiadták előszóval ellátva. [[1697]]-ben Jean Barbin Histoires ou contes du temps passé, avec dez Moralitez (A múlt történetei tanulságokkal) címmel kiadott egy újabb kötetet, mely 8 történettel bővült. Ugyanezen évben két utánnyomás után a könyv csak Les Contes de ma Mère l'Oye (Lúdanyó meséi) címmel lett ismert. A könyv illusztrációján egy fonó asszony volt látható, aki éppen mesét mond a körülötte lévő gyerekeknek, akik a ruhájukból ítélve magasabb társadalmi osztályba tartoztak. A falon pedig egy táblán a cím látható. Az [[1697]]-es kiadás az alábbi történeteket tartalmazta: [[Csipkerózsika (mese)|Csipkerózsika]], [[Piroska]], [[Kékszakáll]], [[Csizmás kandúr (mese)|Macskamester vagy a csizmás kandúr]], [[Hamupipőke (mese)|Hamupipőke avagy az üveg cipellők]], [[Csimbók Csana]], [[Hüvelyk Matyi]], Griseldis, A nevetségesNevetséges kívánságok, [[Szamárbőr (mese)|Szamárbőr]] és A tündér. Nyolc prózai formában íródott mese és három verses történet. Mindegyik elbeszélés végén egy kis verses tanulság található. Néhány mesét korábban tettek közzé a Mercure galant című magazinban, a [[Csipkerózsika (mese)|Csipkerózsikát]] pedig [[1696]]-ban. A gyűjtemény meséi mai napiknapig töretlen népszerűségnek örvendenek, és rengeteg feldolgozás készült belőlük, többek között [[Walt Disney]] is sokszor adaptálta a történeteket. A gyűjtemény nagy sikereket ért el, [[Charles Perrault|Perrault]] élete során még nyolcszor kiadták. A következő évszázadban a népmesék már nem örvendtek akkora népszerűségnek, de ebben a században a könyvet négyszer adták ki.
== Magyar fordítások ==
Magyarországon először [[1965]]-ben a Helikon kiadó gondozásában jelent meg a könyv Charles Perrault: ''Mesék'' címmel, szöveghű fordításban, ám csak a prózai mesékmeséket lettekfordították lefordítvale. [[1967]]-ben [[Rónay György]] átdolgozásában jelent meg néhány mese a Móra Ferenc könyvkiadó által ''Csizmás kandúr'' címen. [[2011]]-ben az Egmont kiadó adta ki ''Lúdanyó meséi'' címmel [[Val Biro]] gyerekek számára átdolgozott és illusztrált változatában.
===Magyar kiadások===
[[1729]]-ben Robert Samber lefordította angol nyelvre a kötetet ''Histories, or Tales of Past Time'' címmel ellátva. A gyűjtemény nagyon népszerű lett Angliában, majd később Amerikában is, ahol ''Mother Goose Tales'' címen jelent meg.
A 19. században, a romantika idején újra érdekeltekaz lettekérdeklődés középpontjába kerültek a mesék. Németországban a [[Grimm fivérek]] úgy vélték, hogy a nemzeti identitáshoz szükség van a hagyományokra és a folklórra. Ezt támasztja alá [[1812]]-ben kiadott népmesegyűjteményük, a [[Gyermek- és családi mesék]], amelyben [[Charles Perrault|Perrault]] meséinek a német nép között elterjedt változatai is szerepelnek.
[[1864]]-ben [[Gustave Doré]] 36 illusztrációival megjelenő kiadás,kiadása újra nagy érdeklődést keltett.
[[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] a ''Kékszakáll'' című mese alapján megírta [[A kékszakállú herceg vára (opera)|''A kékszakállú herceg vára'']] című operáját.
|
