„Szerkesztő:Pharmattila/próbalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
'''Receptorok<ref> B. Alberts, A. Johnson, J. Lewis, M. Raff, K. Roberts, and P. Walter. ''Molecular Biology of the Cell.'' New York: Garland Science; 2008. 5. kiadás, 879–882. oldal, ISBN 978-0-8153-4105-5 </ref><ref name="GYIR1">Gyires K., Fürst Zs.: ''A farmakológia alapjai'', Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 27–29. oldal, ISBN 978 963 226 324 3</ref><ref name="LODIISH">Lodish H., Berk S.L., Matsudaira P., Kaiser C. A., Kriger M., Scott M. P., Zipursky S. L., Darnell J. : ''Molecular cell biology'' W. H. Freeman and company, New York, 2004. 5. kiadás, 533–540. oldal ISBN 0-7167-4366-3</ref><ref name="BORON">Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: ''Medical Physiology''. Elsevier, 3. kiadás, 2012. 47. oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3</ref>'''
[[Fájl:Robert Lefkowitz 2 2012.jpg|bélyegkép|A receptorok sejtélettani szerepének kutatásában elért eredményeiért kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Robert Lefkowitz amerikai biokémikus (2012.)]]
[[Fájl:Paul Ehrlich (1926-27 Microbe Hunters).jpg|bélyegkép|[[Paul Ehrlich]] (1926-1927) vetette fel elsőként, hogy a sejt plazmamembránja bizonyos oldalláncokat képez, amelyekhez gyógyszerek, toxinok, képesek kötődni.{{Jegyzet*|Ehrlich idejében vált elfogadottá a farmakológiában az a nézet, miszerint a “testek csak kötödvekötődve hatnak” (''corpora non agunt nisi fixara'')}}.<ref>Szekeres László: ''Orvosi gyógyszertan''. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 21. oldal ISBN 963-240-111-5</ref>]]
 
==A receptorok jelentősége==