„Receptor (biokémia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
+ "A receptorok nemzetközi elnevezése" |
||
2. sor:
'''Receptoroknak''' nevezik a sejtek plazmamembránján ([[sejtmembrán]]) vagy a sejtek belsejében elhelyezkedő kémiai jelfogó fehérjéket, amelyek más sejtekből az extracelluláris téren keresztül érkező kémiai jelek szelektív megkötését követően olyan szerkezeti változáson mennek keresztül, amellyel kiváltják a sejtanyagcsere megváltozását, ezzel lehetővé téve a sejt számára a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást és a szervezet [[homeosztázis]]ába való beilleszkedést.<ref> B. Alberts, A. Johnson, J. Lewis, M. Raff, K. Roberts, and P. Walter. ''Molecular Biology of the Cell.'' New York: Garland Science; 2008. 5. kiadás, 879–882. oldal, {{ISBN|978-0-8153-4105-5}}
</ref><ref name="GYIR1">Gyires K., Fürst Zs.: ''A farmakológia alapjai'', Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 27–29. oldal, {{ISBN|978 963 226 324 3}}</ref> Feladatuk a sejtek egymással és környezetükkel való kommunikációjának elősegítése.<ref name="LODIISH">Lodish H., Berk S.L., Matsudaira P., Kaiser C. A., Kriger M., Scott M. P., Zipursky S. L., Darnell J. : ''Molecular cell biology'' W. H. Freeman and company, New York, 2004. 5. kiadás, 533–540. oldal {{ISBN|0-7167-4366-3}}</ref><ref name="BORON">Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: ''Medical Physiology''. Elsevier, 3. kiadás, 2012. 47. oldal, {{ISBN|978-1-4557-4377-3}}</ref>
[[Fájl:Robert Lefkowitz 2 2012.jpg|bélyegkép|
==A receptorok jelentősége==
46. sor:
A témában eligazodni kívánó olvasót gyakran zavarba ejti, hogy mikor használatos a mediátor vagy szignálmolekula és mikor a ligand(um) elnevezés. Bár szigorú szabály erre vonatkozóan nincs, a szóhasználatot az dönti el, hogy a sejtközötti kommunikációt milyen aspektusból vizsgálják. Ha a kommunikációt kezdeményező sejt vagy az általa termelt és kibocsátott molekula a vizsgálat tárgya, akkor a mediátor vagy a szignálmolekula kifejezés használata indokoltabb. Ha a receptoron lejátszódó folyamatok, a kötés, kötéserősség, a specifikusság aspektusából vizsgálják a receptor szerepét, akkor ligand (esetleg ligandum) a szakszerű megnevezés.<ref name="FONYO"/>
==A receptorok nemzetközi elnevezése==
A receptorok jelentőségét részben az adja, hogy a gyógyszerek többsége különböző receptorokhoz kötődve, azokon keresztül fejti ki a hatását. Az eddig megismert, bizonyított, szakfolyóiratokban leközölt receptorok száma meghaladja az ezret és ez a felfedezett szám évről évre növekszik.
Az ismert receptorok között nagy számban vannak olyanok is, amelyekhez testidegen anyagok kötődnek, tehát bizonyítottan léteznek, de endogén (tehát a természetes) ligandját eddig még nem fedezték fel. Ezeket árva receptoroknak (angolul: ''orphan receptor'') nevezi a szakirodalom.
A receptorok farmakológiai fontosságára jellemző, hogy rendszerezésükhöz és elnevezésükhöz nemzetközileg elfogadott és alkalmazott nevezéktan bevezetésére volt szükség.
A receptorok katalogizálására, jellemzésére létrehozott nómenklatúra az IUPHAR{{Jegyzet*|IUPHAR: ''The International Union of Basic and Clinical Pharmacology''}} illetékes bizottsága ajánlásait követi.<ref>https://www.guidetopharmacology.org</ref> A receptorok felosztására és funkcióik leírására további információ található a háromévenként kiadásra kerülő ''The Sigma-RBI Handbook of Receptor Classification and Signal Transduction'' című kézikönyvben,<ref>https://www.sigmaaldrich.com/US/en/product/sigma/s8188</ref> valamint a „''Trends in Pharmacological Sciences''” farmakológiai szakfolyóirat márciusi számában évente kiadott „''Receptor and Ion Channel Nomenclature''” című mellékletében.
{{Tataroz}}
| |||