„Vasút” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor:
A településszerkezet és a gazdasági szerkezet változásával a vasúti hálózat elemeinek funkciója is megváltozhat. Ezt tükrözi, hogy [[Németország]]ban, [[Franciaország]]ban megkezdődött olyan regionális vasúti hálózatok elválasztása az országos hálózattól, amelyek [[térségi vasút|regionális vasútként]] észszerűbben működtethetők.
Különleges földrajzi-domborzati viszonyok között speciális vasutak jöttek létre. Nagy szintkülönbségek legyőzésére pedig a [[különleges vasutak]] ([[Budapesti fogaskerekű vasút|fogaskerekű]], [[Siklóvasút|sikló]], [[Drótkötélpályás_felvonó|libegő]]) és más kötöttpályás eszközök (például sífelvonók) alkalmasak.
A vasút más közlekedési alágazatokkal szembeni versenyelőnye elsősorban a transzkontinentális, nagy távolságú áruszállításban, és a nagy sűrűségű, nagyvárosok közötti rövid- és középtávú személyszállításban jelenik meg. Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és a [[Független Államok Közössége|Független Államok Közösségében]] ezért a teherszállításnak van nagyobb jelentősége, az Európai Unió országaiban és Japánban pedig a személyszállításnak. A [[19. század]]ban a vasút jelentősen megkönnyítette a közigazgatás szervezését, a nemzeti piacok és nyilvánosság kialakulását és a hadviselést, ezért az egymással rivalizáló európai államok a részben átjárhatatlan nemzeti rendszerekre törekedtek. Az [[Európai Unió]] törekvése, hogy a nemzeti fővonalakat kölcsönösen átjárhatóvá tegye, és így az európai Egységes Piacot is az észak-amerikaihoz hasonló fejlettségű, [[Transzeurópai vasúthálózat]] kösse össze.
| |||