„Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
A helyi idős emberek elmondása alapján a bányászatkor sok üreg volt a talpszinten. A felső bányaudvar falán található, sok kis barlang és a sok barlangindikáció, valamint képződmény arra utal, hogy a kőfejtés egy nagyméretű barlangot pusztított el, vagy a nagyméretű barlangnak a felső részét. A ma látható barlangok ennek a nagyméretű barlangnak a maradványai. Az 1943. évi ''[[Barlangvilág]]''ból megtudható, hogy [[Bertalan Károly]] a Buda környéki barlangok rendszeres feldolgozásakor a Mátyás-hegy és a Kecske-hegy kőfejtőiben Albert Bélával 14 kis üreget átkutatott. Az 1957. évi ''Földrajzi Értesítő''ben napvilágot látott és [[Leél-Őssy Sándor]] által írt tanulmányban meg vannak említve a mátyás-hegyi nagy kőfejtő üregei, amelyek [[nummulites]]zes mészkőben alakultak ki. Az említésen kívül a Budai-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató helyszínrajzon megfigyelhető a hévizes barlangokhoz sorolt mátyás-hegyi nagy kőfejtő üregeinek földrajzi elhelyezkedése. Az 1958-ban kiadott ''Budapest természeti képe'' című könyvben az olvasható, hogy a Mátyás-hegy D-re néző nagy kőfejtőjének falában néhány hévizes eredetű üreg van.
Az 1963. évi ''[[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]]''ban publikált jelentés szerint 1962-ben a BEAC Barlangkutató Csoport kutatta a Mátyás-hegy K-i kőfejtőjét. A kőfejtőben, a sziklafalon néhány nyílás látható és ezek közül kettő barlangnak nevezhető jelenlegi állapotában. A kutatásukkal még senki nem foglalkozott. Láng Gábor geológus feltérképezte az üregeket. A jellegzetes [[Gömbfülke|gömbfülkék]] utalnak az üregek hévizes eredetére. Kb. 4 m átmérőjű a legnagyobb. A [[Barit-barlang]] feltárásán kívül még két másik helyen is biztató a kutatás. Az 1966-ban kiadott ''Budai-hegység útikalauz'' című könyvben az van írva, hogy a Mátyás-hegyen, a másik, DK-i kőfejtőben is vannak kis barlangüregek. 9 üreg vált ismertté a kőbányában. Az 1972. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban közölve lett, hogy 1972. április 24-én a Budapesti Rendőrfőkapitányság kérésére a Barlangi Mentőszolgálat tagjai átvizsgálták a Mátyás-hegy keleti kőfejtőjének üregeit eltűntek megtalálása miatt.
Az 1976-ban befejezett ''Magyarország barlangleltára'' című kéziratban szereplő, a Mátyás-hegy DK-i kőfejtőjében lévő barlangok közül lehet, hogy ez a barlang van röviden leírva ''Mátyáshegyi 5. sziklaüreg'' néven. A ''Mátyáshegyi 5. sziklaüreg''nek Budapest III. kerületében, a DK-i kőfejtő É-i falában, a [[Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang|''Mátyáshegyi 4. sziklaüreg''től]] Ny-ra van a bejárata. A barlang kb. 2 m hosszú. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 kézirat alapján lett írva, de az említett kézirat már nem létezik. A Vass Imre Barlangkutató Csoport 1978. évi jelentésében az van írva, hogy a csoport több éve folytat kutató és térképező munkát a Mátyás-hegyen lévő keleti kőfejtőben. 1978-ban néhány fülkét megbontottak a kőfejtőben a fiatal csoporttagok, amelynek eredményeként 2–3 m-rel meghosszabbítottak néhány fülkét, de nem értek el jelentős eredményt. Az 1982-ben napvilágot látott ''Budai-hegység útikalauz'' szerint a Mátyás-hegy K-i oldalának kőbányájában néhány kicsi és hévizes eredetű üreg van.
| |||