„Gázkromatográfia-tömegspektrometria” változatai közötti eltérés

A '''gázkromatográfia-tömegspektrometria,''' angolul G''asGas Chromatography-Mass Spectrometry'' (rövidítve ''GC-MS'') kapcsolt analitikai módszer, amely [[Gázkromatográfia|gázkromatográfiát]] és [[Tömegspektrometria|tömegspektrometriát]] együttesen használja anyagkimutatásra.

A tömegspektrométernek a gázkromatográf detektoraként történő alkalmazását az ötvenes években Roland Gohlke és Fred McLafferty<ref>{{Cite journal | doi = 10.1021/ac50164a024 | title = Time-of-Flight Mass Spectrometry and Gas-Liquid Partition Chromatography | year = 1959 | author = Gohlke, R. S. | journal = Analytical Chemistry | volume = 31 | pages = 535}}</ref><ref>{{Cite journal | doi =10.1016/1044-0305(93)85001-E | title =Early gas chromatography/mass spectrometry | year =1993 | author =Gohlke, R | journal =Journal of the American Society for Mass Spectrometry | volume =4 | pages =367 }}</ref> fejlesztette ki, de az eredeti, vitathatatlanul jó érzékenységű eszközöket ormótlanságuk és kényességük laboratóriumi használatra korlátozta. A viszonylag olcsó miniatürizált számítógépek megjelenése a készüléket egyszerűbbé tette és az analízis kivitelezését is igen meggyorsította. Már 1996-ban volt olyan műszer, amely az eredeti, ''első generációs'' készüléken több mint 16 percet igénylő analízist másfél perc alatt elvégezte, ami alkalmazási területét gyorsan kiterjesztette.

A GC-MS két nagy részből áll: a gázkromatográf és a tömegspektrométer. A gázkromatográf egy kapilláris csövet (kolonnát) használ a minta összetevőinek elválasztására. EA csőkolonna molekulaelkülönítéssel kapcsolatos tulajdonságai a kolonna fizikai adottságaitól (hossz, átmérő, filmréteg vastagság) és kémiaiaz álló fázis (anyagipl. minőségfenil-polisziloxán) adottságaitjellemzőitől megválasztvafüggenek. elválasztjaA bevitt mintában lévő, különböző molekulák a bennekémiai haladótulajdonságaik gázés halmazállapotúaz keveréketálló komponenseirefázishoz való affinitásuk alapján elkülönülnek egymástól. AAz különbözőelkülönült molekulák a csövönkolonnán eltérő idő alatt (ezt retenciós időnek nevezzüknevezik) eluálódnak (jutnak át), ami után a tömegspektrométer befogja, ionizálja, gyorsítja, eltéríti és detektálja a töltött molekulákat külön-külön. Az ionizáció során a molekulák egy része darabokra törik, fragmentálódik, a másik részük pedig az elektronvesztés után is egyben marad. Ezen halmaz közül a detektorba csak a töltéssel rendelkező részecskék jutnak el, a többi részecskét nem észleli a készülék. Az ionizált molekulák vagy atomok a tömegüktől függően eltérő helyen csapódnak a detektor felületébe, ebből az eltérésből pedig megállapítható a részecskék tömeg/töltés aránya.