„Challenger-katasztrófa” változatai közötti eltérés

a
Elírás jav.
a (Elírás jav.)
A változások áttételesen érintették a Légierő tevékenységét is. A tragédia idején éppen folyamatban volt a [[kalifornia]]i [[Vandenberg Légibázis]]on a [[Vandenberg 6-os számú indítóállás|6-os számú indítóállás]] nagyarányú átalakítása, ahonnan a titkos katonai műholdak űrrepülőgéppel való feljuttatásának technikai feltételeit kívánták megteremteni. A poláris pályára bocsátott első ilyen jellegű repülést 1986. október 15-re tűzték ki. A néhai, még 1969-ben tervasztalon maradt MOL űrállomás ([[Manned Orbiting Laboratory]]) újragondolásával készülő koncepcióhoz szükséges átalakítások a tervek szerint 4 milliárd dollárt emésztettek volna fel. A Challenger-katasztrófa aztán katalizátora lett annak a folyamatnak, amely ezeket a fejlesztéseket is megkérdőjelezte, majd a Légierő 1988. május 13-i döntésével törlésre kerültek. A haderő a továbbiakban inkább a [[Titan IV]] hordozórakétákat favorizálta.<ref>{{Cite web |url=https://www.globalsecurity.org/space/facility/vafb-slc-6.htm|title=Space Launch Complex 6 [SLC-6]|publisher=GlobalSecurity.org|accessdate=2021-06-24}}</ref>
 
A módosítások végrehajtását követően időről-időre felmerült a kérdés, hogy vajon a NASA valóban tanult-e a Challenger-katasztrófa leckéjéből és a menedzsment struktúrában, vagy a döntéshozatali folyamatokban elvégzett változások elég mélyrehatóak, vagy hosszú távon érzékelhetőek voltak-e. A választ a 2003-as [[Columbia-katasztrófa]] látszott megadni. AszAz [[STS–107]]-en történtek ismét felvetették a NASA-n belüli biztonsági elvek és folyamatok hatékonyságának kérdését az újabb elvesztett űrrepülőgéppel kapcsolatban. Az akkor elvégzett baleseti kivizsgálást végző [[Columbia Baleseti Kivizsgáló Bizottság]] (CAIB – Columbia Accident Investigation Board) jelentésében meg is állapította, hogy a NASA elmulasztotta, hogy tanuljon a Challenger feladta megannyi leckéből.<ref name="CAIB_V7">{{Cite web |url=http://s3.amazonaws.com/akamai.netstorage/anon.nasa-global/CAIB/CAIB_lowres_chapter7.pdf|title=Report of Columbia Accident Investigation Board, Volume I – CHAPTER 7 The Accidentʼs Organizational Causes|publisher=NASA|accessdate=2021-06-24}}</ref> Különösen kritikus hangot ütött meg a bizottság abban a tekintetben, hogy felállítson egy valóban független, repülésbiztonságért felelős szervezetet a saját berkein belül és „ebben a tekintetben a NASA válaszai nem felelnek meg a Rogers Bizottság által javasoltaknak”. A bizottság tovább ment azzal, hogy „a Challenger-katasztrófát okozó szervezeti hiányosságokat a NASA nem oldotta meg” és „ugyanazok a hibás döntéshozatali folyamatok, amelyek a Challenger elvesztését okozták, felelősek a Columbia pusztulásáért 17 évvel később”.<ref>{{Cite web |url=http://s3.amazonaws.com/akamai.netstorage/anon.nasa-global/CAIB/CAIB_lowres_chapter8.pdf|title=Report of Columbia Accident Investigation Board – CHAPTER 8 History As Cause: Columbia and Challenger|publisher=NASA|accessdate=2021-06-24}}</ref>
 
===A Space-Shuttle-program folytatása===