„STS–114” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  2 hónappal ezelőtt
Hivatkozások javítása, fogalmazási javítás
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
(Hivatkozások javítása, fogalmazási javítás)
|-
| width="30%" align="center" | '''Előző küldetés''':<br />
[[Columbia-katasztrófa|STS–107]]
| width="30%" align="center" | '''Következő küldetés''':<br />
[[STS–121]]
|}
[[Fájl:STS 114 shuttle launch.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Az STS–114 indítása]]
Az '''STS–114''' jelű küldetés az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] 114., a [[Discovery űrrepülőgép]] 31. repülése, 907 nappal a [[Columbia-katasztrófa]] után ez volt a program újraindításának első repülése. A 17. küldetés a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra (ISS).
[[Discovery űrrepülőgép]] 31. repülése, {{szám|907}} nap után az első repülés a [[Columbia-katasztrófa]] után. A 17. küldetés a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra (ISS),
 
==Küldetés==
Eredetileg [[2005]]. [[július 13.|július 13-án]] indították volna, de egy szenzor meghibásodott a külső üzemanyagtartályban, ezért az indítás [[július 26.|július 26-án]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]], Solid Rocket Booster(SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a [[LC–39|LC39–B]] (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|91.59}} perces, {{szám|51.6}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|350}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|355}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|121483}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|102913}} kilogramm.
 
Az [[Columbia-katasztrófa|Az STS–107]] katasztrófáját]] követően bevezették a mentő űrrepülőgép [[STS–3xx]] - STS–300 (Atlantis)/[[Szojuz űrhajó]] készenlétét. A mentő űrrepülőgép négy fővel indulva hozna vissza űrhajósokat, illetve a Szojuz űrhajó két fordulóval tudna az űrállomáson rekedt űrhajósokból állományt menteni.
 
Az indításnál néhány darab levált a külső üzemanyagtartályról, de ezek nem érték el, nem rongálták meg az űrrepülőgépet. A jelenség vizsgálata, megszüntetése miatt a következő űrrepülőgép indítás az [[STS–121]] lett. Új technikai eszközközként az űrrepülőgépre telepítették az ''Orbiter Boom Sensor System'' (OBSS). A mozgás érzékelő rendszer tartalmazott egy képalkotó berendezést, a ''Laser Dynamic Range Imager'' (LDRI), valamint egy ''Thermal Protection System'' (TPS) – [[termik]]us védelmi rendszert. Videófelvételek segítségével ellenőrizték az űrrepülőgép külső felületének állapotát. A legénység segítséget nyújtott az űrállomás karbantartási munkálataiban. A dokkolás megszűnésével az űrrepülőgép lassú sodródása következett, 450 méter távolságban indították a főmotorokat.