„Canadarm” változatai közötti eltérés

15 bájt törölve ,  2 hónappal ezelőtt
a
Hivatkozás javítása
a (Hivatkozás javítása)
 
A NASA megrendelésére összesen öt manipulátor (20-, 202-, 301-, 302-, 303) épült. A 302-es a Columbia katasztrófája során megsemmisült.
 
Első alkalommal az [[STS–2]] fedélzetén alkalmazták, kiválóan vizsgázott mozgástesztje alkalmával. Az STS–7 Columbia fedélzetén első alkalommal szolgált, majd a Columbia fedélzetén további 50 esetben segítette az űrprogram teljesítését. Az [[STS–41–D]], a [[Discovery űrrepülőgép]], az [[STS–61–B]], az [[Atlantis űrrepülőgép]], valamint az [[STS–49]], az [[Endeavour űrrepülőgép]] első repülésétől alkalmazták. AzA [[Columbia-katasztrófa|STS–107]] [[Columbia űrrepülőgép katasztrófáját]] katasztrófáját követően alkalmazták a hővédőpajzs külső ellenőrzésére. Az [[STS–135]] űrrepülőgépen teljesítette 90. repülését. Az igények kiszolgálása érdekében a manipulátor a [[Nemzetközi Űrállomás]]on (ISS) folytatja szolgálatát. Az űrhajósok a ''kanadai kézfogás'' becenevet alkalmazzák.
 
A manipulátor alkalmazása érdekében a NASA, [[Houston (Texas)|Houston]]ban a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban önálló képzéseket szervezett az űrhajósok számára (javítás, karbantartás és üzemeltetés). A manipulátor működést fedélzeti televíziós kamera segítségével lehet ellenőrizni. Az eszköz működését két úrhajós vezérli, az egyik irányítja a műveleti folyamatokat, a másik a televíziós kamera segítségével ellenőrzi a műveleteket.