„Szerkesztő:Beroesz/ZSÜ” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
}}
 
A közkeletűen csak '''Zsanett-ügy'''nek nevezett esemény [[2007]]-ben került a magyar társadalom figyelmének középpontjába. Egy fiatal nő azzal a váddal illetett több rendőrt, hogy azok igazoltatás közben nemi erőszakot követtek el ellene. A vádat hosszadalmas, ismert szakembereket is felvonultató pereskedés követte. A történések minősítése kétséges, a bírósági eljárások során nem sikerült megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény. Az ügyben érintett rendőröket hivatali visszaélés és szolgálatban elkövetett kötelességszegés vétsége miatt megbüntették, ugyanakkor a nemi erőszak tényét a nagyszabású pótmagánvádas perben nem tudták bizonyítani. A Zsanett-ügy korábban példátlan bukási hullámot váltott ki a magas rangú állami vezetők körében, mélypontra juttatta a [[Magyar Rendőrség|Rendőrség]] iránti közbizalmat és hosszú időre közbeszéd tárgyává tette a nők elleni erőszak kérdését.
 
==Zsanett==
26. sor:
==Az ügy története==
===Lassan induló nyomozás===
Az erőszak napján Zsanett elment a XIII. kerületi rendőrségre és ott megkísérelt feljelentést tenni. Itt tájékoztatták, hogy a Rendőrség nem nyomozhat olyan ügyben, ahol az elkövetők rendőrök, ezért Zsanett ügyét továbbküldték a Nyomozó Ügyészségre. A Nyomozó Ügyészség azonban csak a hétvége után látott hozzá az ügy tényleges feltárásához. Május 4-én az Ügyészség bekérte az aznap szolgálatot teljesítő rendőrök névsorát, ám elmulasztotta a VIII. kerületi rendőrkapitányságtól a közterületi kamerafelvételek bekérését. A kamerafelvételek bekérésére csak május 9-én került sor, ám a filmeket csak 5 napig tárolták, így azokat az ügyészség már nem tudta megszerezni. A [[Kálvin téritér]]i üzletház kameráinak képeit május 8-án próbálták meg először megszerezni, majd a felvétel kinyerésének kudarca után csak május 21-én próbálkoztak újra, ám a felvételeket addigra a rendszer felülírta. Szintén csak május 21-én keresték meg a Kálvin téren működő bankfiókot, ahol szerencsére még megvoltak a kameraképek. Az érintett rendőrautó lefoglalására csak május 18-án, a rendőrök ruhájának lefoglalására csak május 23-án került sor.
A bizonyítékok begyűjtése mellett késedelmet szenvedett a gyanúsítottak beazonosítása is. Az Ügyészség május 8-án kérte be aza esemény aznapidején szolgálatban lévő REBISZ-munkatársak névsorát, ám a REBISZ a listát csak három nap múlva adta át, majd 14-én a listát kiegészítette. (A gyanúsítottak neve ezzel a második listával jutott el az Ügyészséghez.) A gyanúsítottakat május 17-én, a szembesítés után nevezték meg.
addigra a rendszer felülírta. Szintén csak május 21-én keresték meg a Kálvin téren működő bankfiókot, ahol szerencsére még megvoltak a kameraképek. Az érintett rendőrautó lefoglalására csak május 18-án, a rendőrök ruhájának lefoglalására május 23-án került sor.
A későbbi per során a vád képviselői többször is utaltak arra, hogy a munka lassúsága a bizonyítékok megsemmisüléséhez vezetett, illetve lehetőséget teremtett a gyanúsítottaknak az összebeszélésre és a nyomok eltüntetésére. Szintén erre a lehetőségre hívta fel a figyelmet a [[Társaság a Szabadságjogokért|TASZ]] által összeállított szakértői csoport is.
A bizonyítékok begyűjtése mellett késedelmet szenvedett a gyanúsítottak beazonosítása is. Az Ügyészség május 8-án kérte be az aznap szolgálatban lévő REBISZ-munkatársak névsorát, ám a REBISZ a listát csak három nap múlva adta át, majd 14-én a listát kiegészítette. (A gyanúsítottak neve ezzel a második listával jutott el az Ügyészséghez.) A gyanúsítottakat május 17-én nevezték meg.
 
===A Zsanett-ügy kirobbanása===