„Szőlő tőkeelhalása” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GT2004 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
 
=== Védekezés problémái és lehetőségei ===
A szőlő korai tőkeelhalását okozó betegségek jelenleg az egyik legnagyobb kihívást jelentik a szőlő növényvédelmében. Hatékony védekezési lehetőség a nátrium-arzeint használatból történő kivonása óraóta nem áll rendelkezésre ezekkel a betegségekkel szemben. A védekezést számos okból kifolyólag nehézkes mind a diagnosztika, mind a kezelés tekintetében. A fertőzött tőkék azonosítását nehezíti, hogy a jól látható, a leveleken megjelenő tünetek igen gyakran nem válnak láthatóvá a növény fertőzöttsége esetén sem, míg az egyértelmű a fás szövetekben megmutatkozó tünetek csak a növény nagyfokú károsításával tehetők láthatóvá. A védekezéshez használható, megfelelő gombaellenes szerek kiválasztása az igen nagyszámú kórokozó miatt problémás, amit tetéz a kijuttatás problémája, ugyanis a növény fás részeiben elhelyezkedő kórokozók fizikai védelmet élveznek a permetszerekkel szemben. A más gombabetegségekkel szemben (pl. [[lisztharmat]], [[Peronoszpórafélék|peronoszpóra]]) hatékony, keresztezésekkel kialakítható, genetikailag meghatározott ellenállóság a tőkebetegségek tekintetében a rezisztens szőlőfajták, vagy rokonfajok hiánya miatt nem jelenthet megoldást.
 
A védekezés lehetőségei jelenleg speciális szőlészeti eljárásokra korlátozódnak. A fertőzések megelőzése érdekében alkalmazható kettős-metszés<ref>{{Cite journal|title=Double pruning of grapevines: a cultural practice to reduce infections by Eutypa lata|author=Weber, E. A., Trouillas, F. P., & Gubler, W. D.|year=2007|journal=American Journal of Enology and Viticulture|volume=58|issue=1|pages=61–66}}</ref>, illetve a metszési sebek gombaellenes szerrel történő kezelése<ref>{{Cite journal|title=Protection of grapevine pruning wounds against Phaeomoniella chlamydospora and Diplodia seriata by biological and chemical methods|url=https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2020.05.26.117374v1|journal=bioRxiv|date=2020-05-27|pages=2020.05.26.117374|doi=10.1101/2020.05.26.117374|language=en|first=María del Pilar|last=Martínez-Diz|author=Emilia|coauthors=Ángela}}</ref>. A már fertőzött tőkék esetén a tőkemegújítással<ref>{{Cite journal|title=Trunk diseases: Timely trunk renewal to overcome trunk disease|author=Smart, R.|year=2015|journal=Wine & Viticulture Journal|volume=30|issue=5|pages=44}}</ref> megakadályozhatjuk a fertőzés további fejlődését, azonban mivel ez az eljárás a beteg részek mechanikai eltávolítását jelenti, jelentős károsító hatással bír a növényre nézve is.
 
A tőkebetegségek megelőzése és kezelése céljából egyre nagyobb figyelem irányul a gombák ellen alkalmazható élő [[Mikroorganizmus|mikroorganizmusok]] (biokontroll ágensek) használatára, mely tekintetben a [[Trichoderma cornu-damae|Trichoderma]] gombanemzettség fajait vizsgálták széleskörűen. Ezen gombák spóráit felhasználták a szaporítóanyag<ref>{{Cite journal|title=Applications of Trichoderma to prevent Phaeomoniella chlamydospora infections in organic nurseries|author=Di Marco, S., & Osti, F.|year=2007|journal=Phytopathologia mediterranea|volume=46|issue=1|pages=73–83}}</ref>, illetve a metszési sebek<ref>{{Cite journal|title=Protection of grapevine pruning wounds from infection by Eutypa lata using Trichoderma harzianum and Fusarium lateritium|url=https://doi.org/10.1071/AP05075|journal=Australasian Plant Pathology|date=2005-12-01|issn=1448-6032|pages=569–575|volume=34|issue=4|doi=10.1071/AP05075|language=en|first=S.|last=John|author=T. J.|coauthors=J. S.}}</ref> kezelésére is, melynek eredményeként a tőkebetegségek megjelenése a kezelt növényekben nagy mértékben csökkent.
 
=== Jegyzetek ===