„Önkormányzat (fogalom)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Trotzendorf |
a A törvényhatóságok |
||
6. sor:
{{idézet|Önkormányzat (autonómia, autolőgia, self-government), valamely testületnek olyan szer-vezete, amelynél fogva saját ügyeit, minden más hatóságtól teljesen függetlenül, önmaga intézi, tehát úgy a törvényhozói, mint a kormányzói és biráakodási jogot önmaga gyakorolja, elüljáróit, tisztviselőit önmaga választja. Előbbi alkotmány-jogunk szempontjából nagy jelentőségű volt Hor-vát-Szlavon- és Dalmátországok ö.-a, amelyet az autonómia körébe utalt ügyekre nézve a törvény-hozás tekintetében a horvát-szlavon-dalmát or-szággyűlés, a kormányzat tekintetében Horvát-Szlavonországok bánja, illetve a báni kormány gyakorolt. Kisebb jelentőségű volt [[Fiume]] önkormányzata, amely lényegileg a törvényhatóságok '''önkormányzat'''ával azonos jellegű volt. '''Önkormányzat''' illeti meg hazánkban a megyei és városi törvényhatóságokat, a községeket. Szokás beszólni az egyetemek, ügyvédi, kereskedelmi kamarák és más intézmények ós testületek Ö.-áról. Ö.-a van Magyarországon pl. a két protestáns egyháznak. Az utóbbi időben több izben élénk mozga-lom keletkezett a katolikusok között oly célból, hogy az egész hazai katolikus egyháznak az önkormányzati jog — már amennyiben ezt a kat. egyház általános szervezete megengedi, — megszereztessék.
=== A törvényhatóságok ===
== Iskolákban: Valentin Trotzendorf ==▼
{{fő|törvényhatóság}}
A '''törvényhatóságok''' a kétszintű helyi [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzati]] rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak [[Magyarország]]on 1950-ig. A törvényhatóságok létrehozása és megszüntetése törvényhozási hatáskör volt. 1876 előtt sokféle típusuk létezett, legfontosabbak a [[vármegye|vármegyék]] és a [[szabad királyi város]]ok, de az ország különböző részein számos sajátos szabadságokkal rendelkező terület is kialakult, mint vidékek, székek, kerületek stb. 1876-tól viszont a törvényhatóságoknak csupán négy típusa volt: a vármegyék, a [[törvényhatósági jogú város]]ok, [[Budapest]] főváros és (1918-ig) a speciális jogállású [[Fiume]] város és kerülete.
A törvényhatósági rendszer a magyar történelemnek eredeti és sajátos fejleménye, melynek évszázadokon keresztül komoly szerepe volt az állami lét fenntartásában.
A törvényhatóság hatásköre 1870 előtt nemcsak közigazgatási volt, hanem a törvényhozásra is közvetlen befolyást gyakorolt országgyűlési követei útján, emellett az első fokú büntető és polgári bírói hatalmat is gyakorolta. 1870 és 1950 között viszont majdnem kizárólag a szorosan vett közigazgatás területére szorítkozott és az alábbi három fő területre terjedt ki:
* az önkormányzat, vagyis a saját ügyek elintézésének joga,
* az államigazgatás közvetítése, vagyis az állam közigazgatási feladatainak ellátása a törvényhatóság szervei által, továbbá
* az úgynevezett politikai hatáskör, melynél fogva a törvényhatóság bármely közérdekű és országos ügyekkel is foglalkozhatott, véleményét kifejezhette, azt más törvényhatóságokkal és a kormánnyal közölhette és kérvény alakjában az Országgyűlés bármelyik házához közvetlenül felterjeszthette.
▲=== Iskolákban: Valentin Trotzendorf ===
{{fő|Valentin Trotzendorf}}
| |||