Wikipédia

„Beremendi-kristálybarlang” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
36. sor:
1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének értelmében a Villányi-hegységben lévő Beremendi-kristálybarlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang genetikai, morfológiai, hidrológiai, ásványtani és őslénytani jelentősége, valamint mérete miatt lett. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a [[Duna–Dráva Nemzeti Park]] Igazgatóság illetékességi területén, a Villányi-hegységben található ''Beremendi-kristálybarlang'' az igazgatóság engedélyével látogatható.
 
2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Villányi-hegység területén lévő ''Beremendi-kristálybarlang'' fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2005.A szeptember 12003-tőlban akiadott környezetvédelmi''Magyarország ésfokozottan vízügyivédett miniszterbarlangjai'' 22/2005.című (VIII.könyvben 31.)található KvVMEgri rendeleteCsaba szerintés aNyerges [[Duna–DrávaAttila Nemzetiáltal Park]]készített Igazgatósághosszúsági működésilista területén,szerint a Villányi-hegységben találhatólévő és 4150-1 barlangkataszteri számú ''Beremendi-kristálybarlang'' aMagyarország felügyelőség35. engedélyévelleghosszabb látogatható.barlangja 20052002-ben. szeptemberA 12002-tőlben a700 környezetvédelmim éshosszú vízügyibarlang miniszter1987-ben 23/2005.is (VIII.700 m hosszú 31volt.) KvVMA rendeletekönyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Villányi-hegységben lévő és 4150-1 barlangkataszteri számú ''Beremendi-kristálybarlang'' fokozottanMagyarország védett68. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 53 m mély barlang 1987-ben is 53 m mély volt.
 
A 2003-ban kiadott ''Magyarország fokozottan védett barlangjai'' című könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Villányi-hegységben lévő és 4150-1 barlangkataszteri számú ''Beremendi-kristálybarlang'' Magyarország 35. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 700 m hosszú barlang 1987-ben is 700 m hosszú volt. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Villányi-hegységben lévő és 4150-1 barlangkataszteri számú ''Beremendi-kristálybarlang'' Magyarország 68. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 53 m mély barlang 1987-ben is 53 m mély volt.
 
A 2005-ben megjelent ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia'' című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint a ''Beremendi-kristálybarlang''nak a Villányi-hegységben lévő beremendi Szőlő-hegyen, 124 m tszf. magasságban van a bejárata. 1988 óta fokozottan védett barlang. A Beremendi Cement Művek mészkőbányájában 1984-ben bányaműveléssel feltárt szövevényes barlang. Hévizek hozták létre. Alsó járatai a langyos karsztvizekkel jelenleg is közvetlen kapcsolatban vannak. A kréta mészkőben keletkezett, 700 m hosszú, több szintes barlangot tág termek, kisebb-nagyobb fülkék, aknák és kürtők tagolják. Legszebb formaeleme a gömbfülke. Ásványkiválásai a hófehér borsókövek, a tömegesen előforduló tűs aragonit, a huntit (tejfehér, lágy ásványritkaság) és a borsókővel díszített cseppkövek. Langyos, 19,5 °C-os karsztvíz van a mélypontján található tavakban. A magyarországi átlagnál sokkal magasabb a léghőmérséklete, 15–19 °C. Üledékéből alsó pleisztocén pocok- és cickánylelet mellett, a hegységben elsőként került elő jelentős denevérfauna, illetve kardfogú tigris és egy, az országban korábban ismeretlen vadjuh- és antilopfaj csontanyaga is. A természetvédelmi törvénynek köszönheti a barlang a megmaradását. Az aktív bányán belül kialakított védőpillér biztosítja megóvását. Csak engedéllyel, szakmai indokok alapján tekinthető meg a lezárt barlang. Surányi Csaba búvár-barlangkutató szócikkében meg van említve, hogy Surányi Csaba részt vett a beremendi mészkőbánya víz alatti barlangjainak kutatásában.
 
2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a [[Duna–Dráva Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területén, a Villányi-hegységben található ''Beremendi-kristálybarlang'' a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Villányi-hegységben lévő ''Beremendi-kristálybarlang'' fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Villányi-hegységben elhelyezkedő ''Beremendi-kristálybarlang'' az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a ''Beremendi-kristálybarlang'' (Villányi-hegység, [[Duna–Dráva Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a ''Beremendi-kristálybarlang'' (Villányi-hegység) fokozottan védett barlang. A 2017 novemberében megjelent ''Földalatti Magyarország Naptár 2018'' januári oldalán a barlang egyik részlete látható. A fényképet Kovács Richárd készítette. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a ''Beremendi-kristálybarlang'' (Villányi-hegység, [[Duna–Dráva Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
 
== Irodalom ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Beremendi-kristálybarlang”