„Szefárdok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A(z) Sepharadic_Migrations.jpg nevű fájlt JuTa törölte a Commonsból: „No permission since 2 May 2021” |
a Hivatkozásjavaslatok funkció: 4 hivatkozás hozzáadva. |
||
9. sor:
Az Ibériai-félszigeten az első századtól telepedtek le zsidók.
A [[mórok]] által elfoglalt ibériai területek visszafoglalására a [[Kereszténység|keresztények]] már a [[8. század]]tól tettek kísérleteket, de harcaikat csak 1492-ben, [[Granada]] visszafoglalásával koronázta végérvényes siker. [[I. Izabella kasztíliai királynő|Kasztíliai Izabella]] és [[II. Ferdinánd aragóniai király|Aragóniai Ferdinánd]] („a katolikus királyok”) házassága révén az egyesített spanyol királyság megvalósította a „[[reconquista|reconquistát]]”, a keresztény területek visszafoglalását a [[iszlám|muszlimoktól]]. Az 1492. március 31-i [[Alhambra-ediktum]]mal vette kezdetét a zsidók üldözése, ami a mór uralom alatt ismeretlen volt. A zsidókat választás elé állították: vagy elvándorolnak, vagy keresztény vallásra térnek. Azokat, akik főleg kényszer hatására felvették a kereszténységet, de otthonukban megtartották a zsidó szokásokat, nevezték [[marranók]]nak. Az [[inkvizíció]] nyomására elüldözött zsidók elsősorban a törökök által birtokolt területeken, [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]] és Délkelet-Európában (az ókori Thrákiában és Thesszáliában) telepedtek le.
Amikor 1531-ben [[Portugália|Portugáliában]] is bevezették az inkvizíciót, a zsidóüldözés új hulláma már a marranókat sem kímélte. Ők főleg kikötővárosokba ([[Amszterdam]], [[Hamburg]], [[London]], [[Bayonne (település, Pyrénées-Atlantiques)|Bayonne]], [[Bordeaux]], [[Livorno]]) menekültek, mivel közülük nagy számban voltak érdekeltek a nagykereskedelemben. Ezek a szefárdok azonban a korábbi üldözöttekkel szemben többnyire már nem szefárdul, hanem [[spanyol nyelv|spanyolul]] és [[portugál nyelv|portugálul]] beszéltek.
22. sor:
A Balkán-félsziget szefárd-zsidó lakossága a [[15. század]] végén az [[Ibériai-félsziget]]ről kiűzött, és ezt követően az [[Oszmán Birodalom]] területén letelepedett [[Ladino nyelv|ladino]] anyanyelvű zsidóság leszármazottja.
A Balkánon és Kisázsiában elsősorban a forgalmas tengeri kikötőket részesítették előnyben, így a [[16. század]] során [[Szaloniki]], [[Isztambul]] és [[İzmir (település)|Szmirna]] (İzmir) váltak jelentős szefárd központokká. Ezt követően a megindult a [[bevándorlás]] a [[Balkán (térség)|Balkán]] belső területeire is, mindenekelőtt a Szalonikit és Isztambult [[Közép-Európa|Közép-Európával]] összekötő [[duna]]i és [[Adriai-tenger|adriai]] kereskedelmi útvonalak mentén alakultak ki jelentős szefárd közösségek. Ilyenek [[Bitola]] ([[Monasztir]]), [[Szkopje]] (Üszküb), [[Szarajevó]], [[Dubrovnik]] (Ragusa) az Adria felé, illetve Adrianápoly ([[Edirne (település)|Edirne]]), Filippopoli ([[Plovdiv]]), [[Szófia]], [[Vidin]], Rusze, [[Belgrád]] a Duna mentén.
== Napjainkban ==
| |||
