„Hangrobbanás” változatai közötti eltérés

16 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
a
Hivatkozásjavaslatok funkció: 4 hivatkozás hozzáadva.
a (AWB)
a (Hivatkozásjavaslatok funkció: 4 hivatkozás hozzáadva.)
 
{{Lásd még|Lökéshullám}}[[Fájl:Cone-shaped supersonic shockwave.svg|thumb|250px|jobbra|A hangrobbanás [[lökéshullám]]ai a repülőgép után kúpszerűen terjednek, majd a sárga vonallal jelzett részen érik el a talajt]]
 
A [[Szuperszonikus repülés|szuperszonikus sebességgel]] haladó [[repülőgép]] kellemetlen, robbanáshoz hasonló zajt kelt, ami egymásra rakódó hanghullámokból áll.
 
A repülőgép valójában két hullámot kelt: a repülőgép orra összenyomja az előtte lévő levegőt (pozitív [[nyomás]]), míg a gép farka a másodperc tört része elteltével ehhez képest negatív nyomást képez.
 
A hangrobbanás a [[szuperszonikus repülés]] során a földfelszínen végig hallható, nem csak a hangsebesség átlépésekor.
Ha a repülőgép gyorsít vagy fordulót tesz, a lökéshullámok a földfelszín bizonyos pontjain összeadódhatnak és elérhetik a 150 [[Pascal (mértékegység)|Pa]] nyomáskülönbséget, ami az emberek számára a „kellemetlen” kategóriába tartozik.
 
A hangrobbanás terjedését befolyásolják az olyan [[légkör]]i jellemzők, mint a szél, a [[turbulencia]] és a [[hőmérséklet]]. Az izotermikusnak tekintett [[sztratoszféra|sztratoszférában]] a hangsebesség állandónak tekinthető, a hanghullámok egyenes vonalban terjednek. Amikor azonban elérik a melegebb [[troposzféra|troposzférát]], a hangsebesség megnövekszik, a hanghullámok az addig haladási irányuktól eltérnek. 1,15 Mach sebesség körül a lökéshullám frontja olyan módon hajlik el, hogy nem éri el a földfelszínt.
 
Érdekesség, hogy mivel a hanghullámok a légkörben felfelé is haladnak, egy hőmérsékleti inverziós rétegen visszaverődhetnek a felszín felé, másodlagos hangrobbanást keltve.