„Varsói Hercegség” változatai közötti eltérés

a
helyesírás
a (helyesírás)
 
A Varsói Hercegség megalapításával [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] egyfelől jelentősen megcsonkította és meggyengítette legyőzött ellenfelét, a [[Porosz Királyság]]ot, másfelől ütközőállamot hozott létre az [[Orosz Birodalom]] és a [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] között, akiket Franciaország potenciális ellenségeinek tekintett. Ugyanakkor e lépéssel Napóleon megerősítette az általa 1806-ban kreált [[Szász Királyság]]ot, amelyet szövetségesként, ütközőállamként iktatott be Poroszország és Ausztria közé. Az új helyzet Szászországot elidegenítette saját korábbi szövetségeseitől, Oroszországtól és Ausztriától. Szászország (és vele a Varsói Hercegség is) teljesen Napóleon szövetségére volt utalva.
 
Az [[ötödik koalíciós háború]] kitörésekor, [[1809]] áprilisában a Habsburg haderő VII. hadteste, [[Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg|Ferdinánd Károly főherceg]] tábornagy vezetésével betört a Varsói Hercegségbe. Bár [[Józef Antoni Poniatowski|Poniatowski]] herceg, hadügyminiszter lengyel csapatai április 19-én a [[raszyni csata|raszyni csatában]] vereséget mértek az osztrákokra, azok április 22-én mégis elfoglalták [[Varsó]]t. Ezen a napon [[I. Frigyes Ágost szász király|Frigyes Ágost szász király]] [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] kiáltványt bocsátott ki, saját népének támogatását kérve. Ausztria célja a hadjárattal az volt, hogy elmozdítsa az uralkodó Frigyes Ágostot, és az elfoglalt Hercegséget a katonai szövetségért folytatott alkudozások során egyfajta cserealapként felajánlja vagy Poroszországnak, vagy Oroszországnak. Nyugaton a korábban betelepített porosz telepesek nyíltan fellázadtak a Varsói Hercegség kormánya ellen.<ref>Wiesław Śladkowski: 'Kolonizacja niemiecka w południowo-wschodniej cześci Królestwa Polskiego w latach 1815-1915,'' Wydawn. Lubelskie, 1969, 234. old.</ref> Az osztrák offenzíva azonban kudarcba fulladt, a megszállók hátában lengyel népfelkelés bontakozott ki. Az osztrákok nem tudták megvetni lábukat a [[Visztula]] jobb partján. Ferdinánd főherceg [[Kalisz (település)|Kalisch]]-ba (Kaliszba) vonult, sikertelenül ostromolta [[Toruń|Thorn]] (Toruń) városát, közben Poniatowski reguláris csapatai, francia támogató egységekkel együtt betört [[Galícia|Galíciába]]. Ferdinánd főhercegnek június 2-án ki kellett ürítenie varsótVarsót, és vissza kellett vonulnia Dél-Galíciába. Nyugat-Galíciába az oroszok vonultak be, hivatalosan „a lengyel állam helyreállításának” támogatására. Az osztrákok kitértek az oroszok elől, barátságban átengedve át nekik [[Lviv|Lemberget]] és más galíciai városokat.<ref>''Minerva. Ein Journal historischen und politischen Inhalts,'' Hamburg, 1810. március, 459- old.</ref> Közben a francia csapatok Dél-Csehországba érkeztek, a július 10-i [[znaimi csata]] után az osztrákok visszavonultak, Poniatowski lengyel és [[Carl Gustav von Sievers|Sievers]] tábornagy orosz csapatai [[július 15.|július 15-én]] egyszerre vonultak be [[Krakkó]]ba. A két, egymásra ellenségként tekintő hadnép összetűzéseit a két hadvezér nehezen fékezte meg.<ref>Joseph A. Graf Raczynski (kiadó, fordító): ''Noch ist Polen nicht verloren. Aus den Tagebüchern des Athanasius Raczynski, 1788 bis 1818,'' Berlin, 1984, 50. old.</ref>
 
[[Fájl:Duchy of Warsaw 1809-1815.PNG|bélyegkép|jobbra|A Varsói Hercegség 1809–1815 között<br/>(a [[schönbrunni béke]]szerződéstől a [[bécsi kongresszus]]ig)]]
125

szerkesztés