„Szélcsatorna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a AWB |
a Hivatkozásjavaslatok funkció: 5 hivatkozás hozzáadva. |
||
18. sor:
A szélcsatorna lehet visszatérő áramú, kifúvó vagy beszívó elrendezésű. A mérőtér zárt vagy nyitott lehet.
* ''Kifúvó szélcsatornánál'' a levegőt egy [[ventilátor]] a szabadból szívja be. Az áramlás forgását álló visszaterelő lapátok szüntetik meg. Ezután a levegőáram áramlás-párhuzamosítón halad keresztül, mely [[méhsejt]]szerűen elrendezett nyílásokkal ellátott falból áll. A párhuzamosító szerepe az, hogy a [[levegő]] helyi irányeltéréseit megszüntesse. Az ezután elhelyezett sziták a légsebesség nagyságbeli eltéréseit és [[turbulencia|turbulenciáját]] csökkentik. A levegő a sebességnövelő fúvókán ([[konfúzor]]on) keresztül a nyitott mérőtérbe jut. A kifúvó szélcsatorna teljes hosszában a levegő enyhe statikus túlnyomással rendelkezik.
* ''Beszívó szélcsatorna'' esetén a mérőtér zárt, előtte helyezkedik el a beszívószáj, a párhuzamosító, a szita és a konfúzor. A mérőtér után [[diffúzor]] csökkenti le a légsebességet és a szélcsatorna végén helyezkedik el a ventilátor, mely a levegőáramot átszívja a szélcsatornán. A beszívó szélcsatorna egész hosszában depresszió (a külső
* ''Visszatérő áramú szélcsatorna'' esetén a ventilátornak nem kell a nyugvó levegőt felgyorsítania, hanem csak a folyamatosan keringésben lévő légáram energiaveszteségét kell pótolnia, így üzeme az előbbieknél gazdaságosabb, de a külső környezet sem befolyásolja a vizsgálatok lefolytatását és a szélcsatorna üzeme sem zavarja a környezetet (nincs erős ventiláció és zaj). A korszerű szélcsatornák túlnyomó többsége ilyen elrendezésű. A négy fordulókamrákban légterelő lapátok terelik el az áramlást 90°-kal. Ezek a szélcsatornák sokszor zárt mérőtérrel épülnek, ellenkező esetben a szabad sugarat tölcséres alakú felfogó száj tereli a csatornába.
30. sor:
* [[Szárnyprofil|Szárnyszelvény]] vizsgálatok. A szárnyszelvény mentén a nyomás lefolyását és a felhajtóerő és ellenállás-tényező értékét, valamint a légerők nyomatékát különböző állásszögek és esetleg [[Reynolds-szám]]ok mellett végzik. Ennek során törekednek arra, hogy az áramlás síkbeli legyen (más szóval a végtelen nagy fesztávolságú szárny esete legyen megvalósítva). Az erőket és nyomatékokat különleges, erre a célra készített mérleggel mérik. Az áramvonalak láthatóvá tételére a felületre ragasztott kis fonaldarabok szolgálnak, melyek az áramlás irányába állnak be, illetve füstcsíkokat vagy festékport használnak. A füstcsíkok vagy porszemcsék fényképfelvételén az áramvonalak jól tanulmányozhatók, és jó támpontot adnak a tervezőnek arra, hogyan javítsa a gyártmány [[aerodinamika]]i jellemzőit.
* A teljes [[repülőgép]] kismintájának vizsgálata szintén szükséges a véges szárny, valamint a repülőgép többi részének hatása miatt. [[Szuperszonikus repülés|Szuperszonikus sebességek]] esetén a [[lökéshullám]]ok különféle nem kívánt hatásait is meg kell vizsgálni.
* Gépkocsiknál a legfontosabb a közegellenállás vizsgálata, de ugyanígy szükséges a motor hűtési viszonyainak megfigyelése és a menetszél keltette zaj szabályozása is, valamint az oldalszél hatását vizsgálni a menetstabilitásra.
* Nagy épületekre és egyéb objektumokra (tornyokra, [[olajfúró sziget]]ekre, [[rakéta indítóállvány]]okra, hidakra, stb.) ható szélterhelés és ezeknek az objektumoknak a városi levegő kiszellőzésére való hatása szintén szélcsatornavizsgálatok tárgya. Autópályákon egyes tereprészleteknél hirtelen erős oldalszél érheti a nagy sebességgel haladó gépkocsit, ezek vizsgálatára és az esetleges ellenintézkedések hatásosságának vizsgálatára szintén szélcsatornát használnak.
== Története ==
Az első szélcsatornát Francis Herbert Wenham (1824-1908) angol mérnök készítette [[1871]]-ben. [[Osborne Reynolds]] volt az első, aki a Manchesteri Egyetemen igazolta, hogy a kismintákon végzett méréseket át lehet számítani a nagy berendezésekre is. A [[Wright fivérek]] saját készítésű szélcsatornán kísérletezték ki repülőgépük szárnyszelvényét. A szélcsatornák azóta világszerte elterjedtek, a [[második világháború]] idején kezdődtek a vizsgálatok [[szuperszonikus]] szélcsatornákkal is.
== További információk ==
46. sor:
== Források ==
* Dr. [[Gruber József]], Blahó Miklós: ''Folyadékok mechanikája'' Tankönyvkiadó, Budapest, 1965.
{{portál|Közlekedés}}
| |||