Wikipédia

„Hegesztés (fémek)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Hivatkozásjavaslatok funkció: 9 hivatkozás hozzáadva.
Ezt a nowikit nem értem. Sokszor kerül automatikusan a beírásokba!
17. sor:
[[Fájl:HidegHegesztes.jpg|bélyegkép|Hideghegesztés]]
 
A hideghegesztés olyan eljárás, a melynek során az adott hideg anyag [[folyáshatár]]ánál lényegesen nagyobb feszültséggel terhelik az összekötendő felületeket. A hegesztés során a munkadarabok nagy [[alakváltozás]]<nowiki/>t szenvednek. Ez az alakváltozás tompahegesztéskor zömítési dudorként, átlapolt hegesztéskor pedig keresztmetszet-csökkenésként jelentkezik. Minden anyaghoz tartozik egy meghatározott kritikus alakítási érték, amelynél a hegedés folyamata megindul. Ez az érték például [[alumínium]]nál 150%, [[réz]] esetén 175%.
 
A hideghegesztés előnye, hogy kívülről nem kell hőt bevezetni, nincs szükség hozaganyagra, különféle minőségű anyagok is hegeszthetők egymással. Hátránya az, hogy csak a hidegen jól alakítható anyagok hegeszthetők össze. A hideghegesztés fő alkalmazási területe az alumínium és réz alkatrészek kötése, valamint ezek kombinációja. A felhasználás területe döntően a villamosipar.
45. sor:
::Fe<sub>2</sub>O<sub>3</sub> + 2Al ⇔ 2Fe + Al<sub>2</sub>O<sub>3</sub> + 831 kJ .
 
A folyamat erősen ''exoterm'' ([[hő]]<nowiki/>termelő) jellegű. A hőfejlődés hatására a keletkező vas megolvad. A reakció azonban csak nagyobb hőmérsékleten indul meg, ezért a keverék meggyújtására báriumszuperoxidból és alumíniumból álló keveréket kell alkalmazni. Ez a keverék könnyen meggyújtható, a keletkező hő hatására a termitpor már tovább ég. Termithegesztéskor vagy csak a képződött salak hőtartalmát használják fel a hegesztés céljaira, vagy pedig a [[Redoxireakció|redukció]] útján keletkezett termitacél használható kötőanyagul. Eszerint a termithegesztést háromféle formában lehet alkalmazni:
* termithegesztés nyomással,
* termithegesztés öntéssel,
112. sor:
::2C<sub>2</sub>H<sub>2</sub> + 5O<sub>2</sub> = 4CO<sub>2</sub> + 2H<sub>2</sub>O .
 
Ebből következik, hogy tökéletes égést feltételezve 1 m³ acetilénhez 2,5 m³ [[oxigén]]<nowiki/>re van szükség. Attól függően, hogy az éghető gázhoz mennyi oxigént vezetnek, az égés lehet tökéletes vagy tökéletlen (figyelembe kell venni a levegőből felvett oxigén mennyiségét is!). Tökéletlen égéskor a lángban még el nem égett gázok vannak, amelyek a lángot körülvevő levegőből oxigént vonnak el. Az ilyen lángot ''redukáló lángnak'' nevezik. Ha viszont a lángban a szükségesnél több az oxigén, akkor ''oxidáló lángról'' beszélünk. Az oxidáló láng csaknem minden anyag hegesztésekor káros, mert a hegesztés helyén az oxigénfelesleget átadja a heganyagnak.
 
Semleges lánggal kell hegeszteni az [[acél]]t, acélöntvényeket, a rozsda- és hőálló acélt, a temperöntvényeket, a vörösrezet, a [[bronz]]ot, a [[nikkel]]t, a [[cink]]et, az [[ólom|ólmot]], az [[alumínium]]ot és ötvözeteit. Acetiléndús lángot kell használni [[öntöttvas]] hegesztésekor és minden olyan esetben, amikor nagy széntartalmú kemény, feltöltőhegesztésre alkalmas acélpálcával hegesztenek. Oxigéndús lánggal egyedül a sárga[[réz]] hegeszthető. Ilyenkor az ömledéken cinkoxid hártya képződik (a cink a [[sárgaréz]] egyik alkotója), amely a megakadályozza a könnyen párolgó cink elgőzölgését.
120. sor:
A tartályokból, illetve a gázfejlesztőkből vezetékeken áramló gázok a hegesztőégőbe, azaz hegesztőpisztolyba kerülnek. A hegesztőégőnek biztosítania kell a gázok jó keveredését, továbbá egy pontra irányuló koncentrált lángképet kell adnia. A hegesztőpisztolyok két csoportba oszthatók:
* kisnyomású,
* nagy[[nyomás]]<nowiki/>ú.
 
A kisnyomású hegesztőpisztolyba az égőgázt az oxigén szívóhatásával juttatják be. Ezek az injektoros hegesztőpisztolyok. A nagynyomású, injektor nélküli égőkben az oxigén és az éghető gáz fokozott nyomás mellett a keverőkamrába jut. A beömlő gázok mennyiségét adagoló csapokkal lehet szabályozni.
132. sor:
[[Fájl:SMAW.welding.navy.ncs.jpg|bélyegkép|Ívhegesztés]]
 
Az elektromos áram hőhatása kétféleképpen alkalmazható hegesztési célokra. Az egyik a ''Joule''-hővel végzett ellenállás-hegesztés (lásd feljebb), a másik az elektromos ívhegesztés, amely a plazmakisülés hőhatását hasznosítja. A plazma [[hőmérséklet]]<nowiki/>ét és erősségét az elektronsűrűség és mennyiség határozza meg, amely beállítható a modern hegesztő berendezésekben (áramerősség és feszültség beállítás).
 
{{bővebben|Szikrakisülés}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hegesztés_(fémek)”