„Hurrik” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Osztoke (vitalap | szerkesztései)
a Az 1Móz. 14:16 felsorolja a horeus, héberül hori népet, amely nem ugyanaz, mint a kánaánita jebuzeus. Valószínűleg tévesen került megnevezésre a horeus helyett a jebuzeus.
a Hivatkozásjavaslatok funkció: 6 hivatkozás hozzáadva.
6. sor:
{{fő|Hurri nyelv}}
 
Nyelvük [[hurri–urartui nyelvcsalád]]ba tartozott, ahogy a [[hattik]] és [[Urartui nyelv|urartuiak nyelve]] is. A [[nyelvcsalád]] népeinek őshazája [[Anatólia]] keleti része, a Kaukázus déli oldala volt, és ez volt az eurázsiai fémművesség egyik fő központja is. A hurri nyelvből néhány széleskörűen elterjedt vándorszó is ered. A magyar ''vas'' szót is egyes nyelvészek a [[hurri nyelv]] ''ušḫu'' szavára vezetik vissza, {{refhely|Veres Életmód|118. o}} amit a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázustól]] északra elhelyezkedő [[magyarok]] könnyen átvehettek. Hasonló a [[hettita nyelv|hettita]] ''Ištānu'', hurri ''Eštan'' istennevek esete is, a magyarban mint ''isten'' található meg.
 
Egy jellegzetes hurri szöveg [[Tusratta]] mitanni király címe: ''ḫurυ=ō=ǧe=nē=ve ō(m)īn=nē=ve ev[ri=n]ni'', azaz a hurrik földjének ura.
19. sor:
Egy ma már elavultnak számító nézet szerint a birtokba vett területeken átalakították az uralkodó osztályt. Ezt a feltevést arra alapozták, hogy a hurri nyelv és kultúra viszonylag gyorsan terjedt és rögzült más népeknél. Így a [[hettiták]] és az [[asszírok]] esetében is. E folyamat iránya azonban még nem kellően felderített, lehetséges, hogy a hurri kultúra más népekkel egyező elemeit éppen a hurrik vették át másoktól. A földbirtokra vonatkozó hurri szabályok hasonlóak a Mezopotámia más területein tapasztalhatókkal, örökletes volt, és a földet nem lehetett eladni. Ezt a rendeletet azonban örökbefogadások és adományozások útján gyakran kijátszották.
 
A fentihez hasonló módon elavult nézet, hogy a [[harci szekér]] és a lótenyésztés kizárólag a hurrikhoz köthető lenne. [[A ló háziasítása]] tekintetében a [[történettudomány]] egyik előfeltevése volt az indogermán elmélet felállítása óta, hogy a lovat az indoeurópaiak terjesztették el a világon, ezért soha nem merült fel a mezopotámiai lóalkatú csontvázakkal kapcsolatban, hogy lovak lennének. Minden lószerű leletet közelebbi vizsgálat nélkül egyszerűen vadszamárként írtak le. Ma már bizonyosra vehető, hogy Mezopotámia ismerte a lovat az [[i. e. 3. évezred]] első felében is.
 
A gyors harci kocsihoz szükséges [[Kerék#Küllős kerekek|küllős kerék]] feltalásának területe az [[i. e. 3. évezred]]ben az [[Aral-tó]] és az [[Urál (hegység)|Urál]] közötti terület volt, ahol ekkoriban ismeretlen nevű, a nyelvelméletek szerint [[indoiráni népek]] éltek. Később ezen a területen alakult ki egyébként a lovas [[nomadizmus]] is. Innen az innovációk a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázuson]] keresztül terjedtek el a hurrik területén keresztül [[Mezopotámia]] felé. A közvetítésben a hurrik alapvető szerepet játszottak.
 
== Vallásuk ==
 
Legfőbb isteneik [[Tessub]] (a vihar istene), [[Hebat]] (a Nap istennője) és [[Kumarbi]] (az istenek atyja) voltak. A hurri [[mitológia]] az [[Akkád nyelv|akkád]] és [[Asszírok|asszír]] közvetítés révén nagyon sok ősi [[mezopotámia]]i, köztük [[sumer nyelv|sumer]] istent tartalmaz. A hurri mítoszok és legendák az [[i. e. 14. század]]ban a [[hettiták]] közt is erősen terjedni kezdtek. A hurrik eltűntek a történelemből nem sokkal [[I. Adad-nirári]] hadjáratát követően, de hettita közvetítéssel egyes vallási elemek eljutottak a görög mitológiába is.
 
== Hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hurrik