„Elidegenedés” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát BigFringeFan (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére
(Hivatkozásjavaslatok funkció: 3 hivatkozás hozzáadva.)
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés kezdőknek javasolt feladat Javasolt szerkesztés: hivatkozások hozzáadása
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát BigFringeFan (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
{{átdolgoz}}
{{nincs forrás}}
Az '''elidegenedés''' (vagy '''elidegenülés''') <!--KELL EZ?: Entfremdung, sich Entäusserung, Alienation --> egy – főleg a kontinentális – [[Filozófia|filozófiában]] és társadalomtudományokban, a 19-20. század során használt fogalom. Bár előzményeit kutatva régebbi időkre jutnánk, a fogalmat a klasszikus német filozófia, főként [[Fichte]], [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] és [[Friedrich Wilhelm Joseph Schelling|Schelling]] (közülük is leginkább Hegel) használja előszeretettel és munkálja ki. Hozzájuk kapcsolódik [[Feuerbach]], és [[Karl Marx|Marx]], utóbbi igyekszik a fogalmat a maga teljességében kidolgozni és ábrázolni. Használja a fogalmat továbbá (kisebb-nagyobb módosításokkal) [[Lukács György (filozófus)|Lukács]], [[Ernst Bloch]] a [[Frankfurti iskola]] képviselői, kiemelten [[Erich Fromm]].
 
A társadalomtudományokban alapvetően máig a marxi megközelítés az irányadó. Eszerint: az embernek létezik, létezett magához, a környezetéhez, a munkájához valamilyen a történelemben egyszer megvalósult identitása, amelyet azután valahol elveszített. Marx szerint ebben leginkább a tőkés termelési forma a ludas, amely a társadalom egyébként bonyolultnak tetsző viszonyait a végletekig lecsupaszítja, az embert elidegeníti a munkától, a másik embertől (a társadalomtól), s végül önmagától, s az ember így gyökértelenként, „idegenként” kényszerül élni, magát igen rosszul érezve ebben a világban. Ebben az értelemben ehhez a fogalomhoz kapcsolódnak az ún. életfilozófiák is (mindenekelőtt: [[Kierkegaard]] és [[Friedrich Nietzsche|Nietzsche]]), de ez legfőbb tematikája a XX. századi egzisztencializmusnak is ([[Heidegger]], [[Jean-Paul Sartre|Sartre]] és a társaik). Az elidegenedés fogalma ma is igen divatos, számos szerző használja és tárgyalja, s általában a [[globalizáció]] jelenségét is az elidegenedés további elmélyülését elősegítő folyamatként értékelik.
 
Az angolszász és főleg az amerikai [[szociológia]] ettől némileg eltérően – nem annyira filozofikusan, inkább praktikusan – használja a fogalmat ''(Alienation)''. Erre nézve máig irányadó Melvin Seeman 1959-ben az American Sociological Review-ban közzétett munkája, melyben az elidegenedés fogalmát öt különböző értelemben használja, s amerikai szociológusok és társadalomtudósok általában ma is az ő terminológiai megkülönböztetését követik.
 
== További információk ==