„Őcsény” változatai közötti eltérés

A település életében a legnagyobb változást kétségtelenül a [[folyószabályozás]]ok hozták el. A 19. században megépültek a gátak, a Sárköz folyóját, a [[Sárvíz (folyó)|Sárvizet]] pedig elterelték, így az Sióagárdnál a Sióval együtt egy mesterséges csatornán át a Dunába lett terelve.

 

 

Immáron sem a Duna áradásai, sem a Sárvíz okozta belvíz nem tette mocsarassá a földeket, így a mocsarak lecsapolásával hatalmas mennyiségű, kiváló minőségű termőterülethez jutottak a sárközi emberek, így az őcsényiek is, akik összességében 8421 [[Hold (mértékegység)|katasztrális hold]] termőföldhöz és 362 hold egyéb területhez jutottak. Ezzel Decs után a második legtöbb, arányában pedig a legtöbb ármentesített szántóhoz jutott sárközi település lett.<ref>{{Cite web |title=Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989) {{!}} Könyvtár {{!}} Hungaricana |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/TOLM_Sk_03/?pg=319&layout=s |work=library.hungaricana.hu |accessdate=2020-09-20}}</ref> Az egykoron csak legeltetésre alkalmas területek szántóföldként jóval nagyobb hasznot hoztak, mint korábban. Az ekkoriban még a faluhoz tartozó őcsényi szőlőhegyen szinte minden helyinek volt egy tanyája, így a borkereskedelem is komoly bevételt jelentett a filoxéravész előttig. A bevételek és az egykézés következtében nagyon gazdag lakosság látványos és pompás életvitelt folytatott. A világhírű [[sárközi népviselet]] is ebből az időből származik, de a nagy méretű házak, a református templom bronzra cserélt tetőszerkezete, a kazettás mennyezete és a 200 marha árába kerülő toronyóra is mind erről árulkodik. Egy mondás szerint ha egy sárközi menyecske felöltözött, akkor egy hold föld árát öltötte magára. Voltak asszonyok, akik minden vasárnap más ünneplő ruhában mentek templomba.