„Saría” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
meg még száz másban is, ezt felesleges kiemelni |
építés alatt, kieg. Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
||
1. sor:
{{építés alatt}}
A '''saría''' (arabul: شريعة) az [[iszlám]] erkölcsi, morális vezérelve, az iszlám teológiai rendszerében az [[Allah|Isten]] által meghatározott helyes viselkedés, szubsztanciális jog. A saría kiterjed a mindennapi élet valamennyi területére, még a tisztálkodási és étkezési előírásokra is. Legfőbb célja a közösség szabályozása. A saría vallásjogot – ellentétben a nyugati jogi felfogással – örök érvényű isteni [[kinyilatkoztatás]] szentesíti, tehát megváltoztathatatlan, csupán értelmezésében van eltérés, mely áganként és kultúránként enyhébb vagy szigorúbb. A saría konkrét megnyilvánulásait a [[fikh]] szabályozza az iszlám teológia részeként.▼
▲A '''saría''' (arabul: شريعة) az [[iszlám]] erkölcsi, morális vezérelve, az iszlám teológiai rendszerében az [[Allah|Isten]] által meghatározott helyes viselkedés, szubsztanciális jog, az iszlám hagyomány részét képező vallási törvény.<ref name=oxforddic>{{cite web |title=British & World English: sharia |url=https://www.oxforddictionaries.com/definition/english/sharia |publisher=Oxford University Press |access-date=4 December 2015 |location=Oxford |archive-url=https://web.archive.org/web/20151208120345/https://www.oxforddictionaries.com/definition/english/sharia |archive-date=8 December 2015 |url-status=live }}</ref><ref name=":0">{{Cite web|url=https://www.history.com/topics/religion/islam|title=Islam|last=Editors|first=History com|website=HISTORY|language=en|access-date=2020-01-24|archive-date=3 May 2020|archive-url=https://web.archive.org/web/20200503051151/https://www.history.com/topics/religion/islam|url-status=live}}</ref> A saría kiterjed a mindennapi élet valamennyi területére, még a tisztálkodási és étkezési előírásokra is. Legfőbb célja a közösség szabályozása. A saría vallásjogot – ellentétben a nyugati jogi felfogással – örök érvényű isteni [[kinyilatkoztatás]] szentesíti, tehát megváltoztathatatlan, csupán értelmezésében van eltérés, mely áganként és kultúránként enyhébb vagy szigorúbb. A saría konkrét megnyilvánulásait a [[fikh]] szabályozza az iszlám teológia részeként.
Az iszlám jogtudomány hagyományos elmélete a saría négy forrását ismeri: a [[Korán]]t, a [[Szunna|Szunnát]] (hiteles [[hadísz]]t), a [[kijász]]t (analóg érvelés) és az [[idzsma|idzsmát]] (jogi konszenzus)<ref name="Esposito, John 2001">[[John Esposito|John L. Esposito]], [[Natana J. DeLong-Bas]] (2001), ''[https://books.google.com/books?id=MOmaDq8HKCgC&pg=PA2#v=onepage&q&f=false Women in Muslim family law] {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20171019170646/https://books.google.com/books?id=MOmaDq8HKCgC&pg=PA2#v=onepage&q&f=false |date=19 October 2017 }}'', p. 2. [[Syracuse University Press]], {{ISBN|978-0815629085}}. Quote: "[...], by the ninth century, the classical theory of law fixed the sources of Islamic law at four: the ''Quran'', the ''Sunnah'' of the Prophet, ''qiyas'' (analogical reasoning), and ''ijma'' (consensus)."</ref>
A különböző jogi iskolák ([[madzhab]]ok) – amelyek közül a legismertebbek a hanafita, a málikita, a sáfiita iskola és a hanbalita – módszertanokat dolgoztak ki a saría ítéleteinek a Korán forrásaiból való levezetésére az idzstihádnak nevezett eljárás segítségével.<ref name=ODI>{{cite encyclopedia |title=Islamic Law |editor=John L. Esposito |encyclopedia=The Oxford Dictionary of Islam |publisher=Oxford University Press |location=Oxford |year=2014|url=http://www.oxfordislamicstudies.com/print/opr/t125/e1107 |access-date=29 January 2017 |archive-url=https://web.archive.org/web/20190331154513/http://www.oxfordislamicstudies.com/print/opr/t125/e1107 |archive-date=31 March 2019 |url-status=live }}</ref>{{sfn|Vikør|2014}} A hagyományos jogtudomány ([[fikh]]) két fő jogágat különböztet meg, az ibádát (rituálék) és a muámalát (társadalmi kapcsolatok), amelyek együttesen a témák széles körét foglalják magukban.<ref name=ODI/>{{sfn|Calder|2009}} Rendelkezései éppúgy foglalkoznak etikai normákkal, mint jogi normákkal.{{sfn|Coulson|El Shamsy|2019}}{{sfn|Hallaq|2010|p=145}} A cselekedeteket öt kategória egyikébe sorolja: kötelező, ajánlott, semleges, visszataszító és tiltott.<ref name=ODI/>{{sfn|Vikør|2014}}{{sfn|Calder|2009}} A saría egyes területei átfedésben vannak a jog nyugati felfogásával, míg mások tágabban megfelelnek az Isten akaratának megfelelő életvitelnek.{{sfn|Vikør|2014}}
== Etimológia ==
| |||