„Szabadság-szobor (Budapest)” változatai közötti eltérés

A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült, zászlós, géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobb oldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. A zászlós katona alakját az [[1956-os forradalom]] folyamán ledöntötték és elpusztult, de később pótolták. Az eredeti felirat szerint „a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte az emlékművet,<ref name=vendegvaro /> amelyet „[[Magyarország felszabadításának napja]]” második évfordulóján, [[1947]]. [[április 4.|április 4-én]] avattak fel.<ref name=vendegvaro /> Az avatáson megjelent az alkotó, [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]], beszédet mondott [[Balogh István (politikus, 1894–1976)|Balogh István]] lelkész, államtitkár, [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]] köztársasági elnök, [[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]] miniszterelnök, [[Kővágó József]] polgármester és [[Vlagyimir Petrovics Szviridov|Vlagyimir Szviridov]] szovjet altábornagy, a [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság]] alelnöke.<ref>[http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6375 Filmhíradó, 1947. április 4.]</ref> Az emlékművön az elesett szovjet katonák neve is olvasható volt.<ref name=vendegvaro />

 

 

Az [[1956-os forradalom]] során, október 28-29-e táján egy felkelő csoport a [[Sztálin-szobor (Budapest)|Sztálin-szobor]]hoz hasonlóan az akkori elnevezés szerint a „Felszabadulási emlékmű” két főalakját is, mint a szovjet diktatúra jelképét, le akarta dönteni. Elsőként a szovjet katona mellékalakját döntötték le egy hurok segítségével. Ezután hozzáláttak a nőalak ledöntésének előkészítéséhez. A Sztálin-szobornál bevált módszer szerint előbb a lábánál hegesztőpisztolyokkal meg kellett volna gyengíteni, ezért páran szerszámokért indultak a városba. A szobornál és a Duna-parton eközben fokozatosan tömeg verődött össze.