„Hunkár Antal” változatai közötti eltérés

1 002 bájt hozzáadva ,  4 hónappal ezelőtt
(Új oldal, tartalma: „{{Személy infobox |név=hajdenczi '''Hunkár Antal''' |kép=Antal Hunkar.JPG |képméret= |képaláírás= |születési név= |születési hely=Öttevény, Győr vármegye, |születési dátum=1783. január 2. |halál helye= Szolgagyőr, Nyitra vármegye, |halál dátuma= 1862. december 16. {{életkor-holt|1783|01|02|1862|12|16}} |nemzetiség=magyar |házastárs= |szakma=Veszprém vármegye főispánja, reformpolitikus |al…”)
 
Hajdenczi '''Hunkár Antal''' ([[Öttevény]], [[Győr vármegye]], [[1783]]. [[január 2.]]–[[Szolgagyőr]], [[Nyitra vármegye]], [[1862]]. [[december 16.]]), [[Veszprém vármegye]] [[főispán]]ja, reformpolitikus, [[táblabíró]], földbirtokos.<ref name="hunkárantalgyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/129473#|title=Széchenyi nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Hunkár Antal}}</ref>
==Élete==
A római katolikus nemesi származású hajdenczi Hunkár családnak a sarja. Apja Hunkár Mihály, földbirtokos, anyja, Meyer Johanna.<ref name="hunkárantalkeresztelője">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VCH1-KJX|title=familysearch.org Hunkár Antal római katolikus keresztelóje}}</ref> Az 1839-ki és 1847-ki országgyülésen Veszprém vármegye követe. Veszprém vármegye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen, [[1848]]-ban Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa. [[1849]]. [[január 25.]]-től [[február 12.]]-ig bácskai kormánybiztos, [[május 8.]]-tól a kegyelmi szék bírája. A szabadságharc bukása után emigrált. [[1861]]-ben a határozati párt képviselője volt.<ref>Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)</ref>
 
[[1836]]. [[december 8.|december 8]]-án este a hires-hirdhedt [[betyár]] [[Sobri Jóska]] Hunkár Antalt, a híres ezredest fosztotta ki. Veszprém megye északi részén volt a szolgagyőri kastély, ahol lakott Hunkár Antal. A banda előbb a cselédséget fogta el, összekötözte, és a pincébe dugta. Amikor így minden út biztosítva volt, Sobri megrohanta a ház urát. Mindent összeszedett, ami a kastélyban volt. Hunkár ezredes alaposan felháborodott a történteken. Másnap befogatott és egyenesen Becsbe ment panaszra, V. Ferdinánd magyar királyhoz, majd József nádorhoz fordult. Kemény hangon, katonásan követelte, hogy az ország védje meg őt, nemes embert a betyároktól. A császárnál tett panasznak csakhamar foganatja lett: kilenc dunántúli vármegyéből valóságos hadsereget indítottak Sobriék kézre kerítésére, és el is fogták.<ref>Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)1964-01-17 / 13. szám</ref>
 
Az 1839-ki és 1847-ki országgyülésen Hunkár Antal Veszprém vármegye követe. Veszprém vármegye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen, [[1848]]-ban Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa. [[1849]]. [[január 25.]]-től [[február 12.]]-ig bácskai kormánybiztos, [[május 8.]]-tól a kegyelmi szék bírája. A szabadságharc bukása után emigrált. [[1861]]-ben a határozati párt képviselője volt.<ref>Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)</ref>
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}