„Paolo Mantegazza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{személy infobox}} '''Paolo Mantegazza''' (Monza, 1831. október 31. – San Terenzo, 1910. augusztus 28.) olasz fiziológus, antropológus és író. ==Életútja== Anyja, Laura Solera-Mantegazza, költői lelkületű, művelt nő volt, aki mindent elkövetett, hogy fiának kitűnő nevelést adjon.<ref>(V. ö. Mantegazza, La mia Mamma, Firenze 1893.)</ref> Pisában, Milánóban és Paviában orvostudományt tanult…”
 
4. sor:
==Életútja==
 
Anyja, Laura Solera-Mantegazza, költői lelkületű, művelt nő volt, aki mindent elkövetett, hogy fiának kitűnő nevelést adjon.<ref>(V. ö. Mantegazza, La mia Mamma, Firenze 1893.)</ref> [[Pisa (település)|Pisában]], [[Milánó]]ban és [[Pavia|Paviában]] orvostudományt tanult és már 19 éves korában a lombardiai Akadémiához benyújtott értekezésével nagy feltűnést keltett a tudós világban. Paviában szerzett orvosi oklevelet. Családi bajai miatt utazni indult, s hosszasabb tanulmányutakrat tett Európa nagyobb államaiban, valamint Indiában és Amerikában. [[Párizs]]ban időzése alatt írta ''Fisiologia del Piacere'' (10. kiad., MilanomMilano, 1891) c. művét, mely egyszerre előkelő helyet biztosított neki a tudományos világban. [[Argentína|Argentínában]] és [[Paraguay]]ban praktizált, majd miután Argentínában megnősült, visszatért Olaszországba és Milánóban telepedett meg 1858-ban mint orvos, de már 1860-ban a patológia tanárának hívták meg a paviai egyetemre, 1870-ban az embertan ([[antropológia]]) tanára lett Firenzében, ahol az első antropológiai és etnológiai olasz folyóiratot alapította. A politikai életben is tevékeny részt vett; 1865-1876 között tagja volt a képviselőháznak, 1876-ban szenátornak választották. Viviszekciós kísérletei miatt heves támadásokban részesítették. Igen sok útleírást és népszerű természettudományi és társadalmi munkát adott ki. Mantegazza nemcsak mint tudós fiziológus kiváló, hanem mint költő is előkelő helyet foglal el hazájában.
 
==Önálló művei==