„Glokalizáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8 |
||
3. sor:
A kifejezést először az 1980-as évek második felében használták egy a ''[[Harvard Business Review]]''-ban megjelent publikációban.<ref>{{cite journal | last1 = Sharma | first1 = Chanchal Kumar | year = 2009 | title = Emerging Dimensions of Decentralisation Debate in the Age of Globalisation | journal = Indian Journal of Federal Studies | volume = 19 | issue = 1| pages = 47–65 | url=http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1369943 }}</ref> Az 1997-es „Globalization and Indigenous Culture” c. konferencián [[Roland Robertson]] szociológus úgy definiálta, mint „az univerzalizáló és partikularizáló tendenciák szimultán jelenlétét”.<ref>{{cite web|url=http://searchcio.techtarget.com/definition/glocalization |title=What is glocalization? - Definition from WhatIs.com |publisher=Searchcio.techtarget.com |accessdate=2013-09-03}}</ref>
A [[McDonald’s]] [[étterem|éttermek]] [[étlap]]ja kapcsán alkalmazták a glokalizációt mint marketingstratégiát, amikor is az éttermek menüjét különböző országokban a helyi ízlésnek megfelelően variálták. Ez a helyi áruk és sajtó külföldi érdekek általi elnyomásának és az [[amerikanizáció]] jelenségének megfordítását jelentette. A glokalizáció körébe tartozik a kulturálisan érzékeny média használata a külföldi áruk a helyi közönséggel történtő elfogadtatása érdekében.<ref>{{cite journal | last1 = Buffery | first1 = Vicky | year = 2010 | title = Asterix McDonalds' binge sparks Gallic outcry | url = http://in.reuters.com/article/2010/08/18/idINIndia-50918120100818 | journal = Reuters | accessdate = 2016-09-18 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20151115020332/http://in.reuters.com/article/2010/08/18/idINIndia-50918120100818 | archivedate = 2015-11-15 }}</ref>
==Definíció==
| |||