„Kétnyelvűség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
42. sor:
A megkülönböztetésben a nyelvi szocializáció sajátosságaira fektetik a hangsúlyt. Az alapnyelvi szocializációt illetően átlagban három-négy éves korig az egyén elsajátítja egy nyelv alapvető szókincset és a nyelvtani szabályismeretet, és képes ezen kommunikálni. A későbbi másodnyelvi szocialázáció már erre épül. Ezen belül is különböző életszakaszokban, a kognitív alakulás különböző fázisaiban a másodnyelv elsajátítása illetve annak következményei sajátosan alakulnak (Singelton 1989).
* ''Primer, korai
*
** Serdülőkori másodnyelvűség
** Felnőttkori másodnyelvűség
49. sor:
Az elsajátítás sorrendje szerint a primer, vagy korai kétnyelvűségen belül megkülönböztethetjük a
* ''Szimultán'' – az alap és a másodnyelv párhuzamos elsajátítását
* ''Konszekutív'' / szukcesszív az alap és a másodnyelv egymást követő elsajátítását
A nyelv elsajátításában és a nyelvi kompetencia fejlődésében fontos szempont a második nyelv tanulásának időpontja. A tudomány mai álláspontja szerint a kétnyelvűség előnyt jelent a nyelvet beszélő számára. Ennek megfelelően Kremnitz (1997) nézete az, hogy „a többnyelvűséget gyakran olyan tapasztalatbeli előnynek tekintik, amelyet az egynyelvűek alig pótolhatnak”. (36. o.) Langenmayr (1997) szerint a kutatások bebizonyították: a második nyelv gyerekkorban történő korai elsajátítása pozitív hatással van arra, hogy milyen gyorsan érhető el a kiegyensúlyozott bilingvizmus. Mägiste (in Langenmayr 1997) a második nyelvben mutatkozó különbségeket vizsgálta 77 gimnáziumban a 13–19 éves és 74 általános iskolában a 6–11 éves korosztály körében. A tanulók meghatározott időt töltöttek Svédországban egy német iskolában, és második nyelvként tanulták a svéd nyelvet. A függőváltozó a svéd és német nyelven történő egyszerű dekódolási feladatokhoz szükséges reakcióidő, a független változó a svédországi tartózkodás hossza volt. Az eredmények szerint az általános iskolások hamarabb elérték a kiegyensúlyozott bilingvizmust, mint a gimnazisták. Mägiste azzal indokolta a gyerekkori előnyt, hogy „a növekvő életkorral megfontoltabbak és tartózkodóbbak lettek, ami által csökken a kontaktuskészségük, valamint az a készségük, hogy másokat utánozzanak”.<ref>{{Cite journal|title=A többnyelvűség és a többnyelvű oktatás|author=Hajdu Nikoletta|journal=Új Pedagógiai Szemle|year=2005|month=március}}</ref>
=== A két nyelv elsajátítása a kitettség módozatainak sajátosságai alapján Heinz Kloss (1966) ===
* ''Természetes'' vagyis élőnyelvi környezetben elsajátított másodnyelvűség, vagy személyesített társadalmi kapcsolódások, közvetlen társadalmi interakciók kontextusában, élőnyelvi környezetben elsajátított – konverzacionális (Edwards 1994:64) készségek, vagy a másodnyelvű kommunikatív kompetencia ''spontán'' fejlesztése
== Kétnyelvűség a nyelvmegtartás szempontjából ==▼
* ''Mesterséges'' szervezeti, intézményesd környezetben (osztályterem, duolingo platform, nyelviskola) vagy ''elsajátított'' kétnyelvűség
=== Az elsajátítás motivációja alapján Heinz Kloss (1966) ===
* ''spontán'' - az elsajátítás nem valamely, az egyén által tudatosít motiváció alapján ún. spontánul történik (a nem formális keretek között lezajló nyelvi szocializációs folyamatok kontextusában kialakuló)
* ''voluntáris'' - az egyén nem közvetlen hatalmi nyomás hatására, érdekként definiálja a második nyelv elsajátítását
* ''rendeleti'' - hatalmi központok, nyelvpolitikai jellegű döntései nyomán, az egyén közvetetett vagy közvetlen intézményes kényszer hatására sajátítja el a második nyelvet
▲=== Kétnyelvűség a nyelvmegtartás szempontjából ===
* ''felcserélő (szubtraktív) kétnyelvűség'' - olyan közösségben jön létre, ahol a kisebbség nyelvét lenézik. Az egyénnél a másodnyelv elsajátítása egyben az első nyelv visszaszorulásával is jár, hosszabb távon a másodnyelv fokozatosan fel is váltja az első nyelvet, ami nyelvi hiányt, és az első nyelvi kompetencia gyöngülését is eredményzi.
* ''hozzáadó (additív) kétnyelvűség'' - a másodnyelvi ismeretek nem felcserélik, hanem kiegészítik az eddigieket. A környezet nyelvekhez való viszonyulása ebben az esetben pozitív, amely kedvező feltételeket nyújt ahhoz, hogy mind az első nyelvet megőrizzék, mind a másodnyelvet jó szinten sajátítsák el.
| |||