„Szarvasmarha” változatai közötti eltérés

 

Mindezek a módosulások különböző mértékűek a hasznosítás és a tartás módjától függően. Dél-Európában, például az Ibériai-félszigeten az extenzív tartású szarvasmarhák sokkal jobban emlékeztetnek az ősökre, mint a legtöbb fajtársuk. Elég robosztusak ahhoz, hogy az egész évet a legelőn töltsék, és csak kevés kiegészítőt kapnak ahhoz, amit lelegelnek. Hosszú lábúak, kis tőgyűek. Gyakran még a szarvuk formája is ősi. Genetikailag a Balkán-félszigeten tartott Buša a legősibb fajta. Egy olyan haplocsoporthoz tartozik, amit máshol csak a neolitikus marháknál találtak meg.<ref> Peter Hristov, Daniela Sirakova, Ivan Mitkov, Nikolai Spassov & Georgi Radoslavov (2016): Balkan brachicerous cattle – the first domesticated cattle in Europe, Mitochondrial DNA Part A, [[DOI:10.1080/24701394.2016.1238901]] [https://www.researchgate.net/publication/311518148_Balkan_brachicerous_cattle_-_the_first_domesticated_cattle_in_Europe (PDF)]</ref> Egy további jellegzetessége a történelmi időszakban már nem szelektált fajtának a genetikai sokféleség, ami az európai fajták között a legnagyobb.<ref>J. Ramljak, G. Bunevski, H. Bytyqi, B. Marković, M. Brka, A. Ivanković, K. Kume, S. Stojanović, V. Nikolov, M. Simčič, J. Sölkner, E. Kunz, S. Rothammer, D. Seichter, H. P. Grünenfelder, E. T. Broxham, W. Kugler, I. Medugorac: ''Conservation of a domestic metapopulation structured into related and partly admixed strains.'' In: ''Molecular ecology.'' Band 27, Nummer 7, 04 2018, S.&nbsp;1633–1650, {{DOI|10.1111/mec.14555}}, PMID 29575253.</ref> Ez világszerte értékessé teszi a genetikai és a funkcionális sokféleség megőrzésében.<ref>[https://www.uni-muenchen.de/forschung/news/2018/medugorac_busarind.html Ivica Medugorac: Schützenswerte Vielfalt des Buša Rindes]</ref>

 

== Hasznosítása ==