„Pavol Macháček” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg
3. sor:
 
==Élete==
A [[szakolca]]i és [[Nagyszombat (település)|nagyszombati]] gimnáziumokban tanult. [[Esztergom]]ban végezte a teológiát, ahol pánszlávizmussal vádolták. A teológiát [[Innsbruck]]ban folytatta, majd 1911. július 16.-án pappá szentelték Esztergomban. [[Sopornya|Sopornyán]], [[Kesztölc]]ön, 1912-től [[Krakovány]]ban, 1913-tól [[Taszármalonya|Taszármalonyán]], 1914-től Holicsban szolgált káplánként. 1915-1918 között tábori lelkész a hadseregben.<ref>[http://www.ktp.hu/person/tartalekos-tabori-lelkeszek-1914-1950-kozott ktp.hu]</ref> 1919-től ismét holicsi káplán, majd 1921-től [[Dévény]]ben szolgált.
 
1918-tól együttműködött [[Andrej Hlinka]]val, akinek köszönhetően fontos pozíciókat szerzett a [[Szlovák Néppárt]]ban. 1922-ben a párt titkára lett, 1923-tól a Slovák felelős szerkesztője. A párt radikális szárnyához tartozott. 1925-ben a Hlinka Párt megválasztott prágai képviselője lett, s 1929-ben újból megválasztották. Még ugyanazon év májusában rezignál a főtitkári tisztségéről, mivel nem értett egyet a párt jelentősebb tagjainak szolidaritásával [[Vojtech Tuka|Tuka]] perében. Helyére [[Jozef Galovič]] lépett. A pártból való távozása után a Csehszlovák Néppárt szlovák szárnyában kezdett dolgozni. 1929-1931 között e párt képviselője volt Prágában. 1931-ben feladta képviselői mandátumát és [[vágsellye]]i plébános lett. Ez a vágsellyei magyar katolikusok hitéletének visszaszorulásához vezetett.<ref>[[Prágai Magyar Hírlap]] 11/169, 2 (1932. július 27.); [[Barázda - Magyar Néplap]] 1938. január 23. Az elnemzetlenités túlkapásai.</ref> 1938-tól [[Bélaház]] plébánosa. A Szlovák állam kikiáltása után 1939-ben rövid ideig [[Illava|Illaván]] raboskodott.
 
1939 decemberében Magyarországon és Jugoszlávián át [[Párizs]]ba, majd 1940-ben a megszállás elől [[London]]ba emigrált. [[Edvard Beneš]] környezetében dolgozott. 1940-1945 között az emigráns Beneš-féle csehszlovák állami tanács tagja, 1940-1942 között mint alelnök. Előbb Párizsban vezette a Csehszlovák Nemzeti Tanács rádiósugárzását. 1941-ben a Szlovák állam távollétében életfogytiglani börtönre ítélte, majd 1943-ban ezt 10 évi börtönre változtatták.
13. sor:
Előbb a Demokratikus Párt szimpatizánsa, majd az 1948-as fordulat után konformista lett (nemzeti pap). A kommunista rendszerhez lojális volt, szorosan együttműködött az egyházi ügyekért felelős szlovák hivatallal. Részt vállalt a katolikus papok békemozgalmának létrehozásában is.
 
Az 1920-as években a [[Hlinka Párt]] négy folyóiratában vállalt szerkesztői munkákat (1923-1925 Koza szatirikus lap, 1923-1927 Slovák hetilap, 1924-1927 Slovák napilap, 1925-1926 Slovenské ľudové noviny hetilap). Gyakran közölt politikai cikkeket a Slovákban. Szerkesztői tevékenységét a második világháború után is folytatta (1947-1948 Nová práca katolikus szemle, Pútnik cyrilometodejský havilap, 1950-1951 Duchovný pastier folyóirat).
 
==Művei==
22. sor:
==Források==
*[https://www.knihydominikani.sk/hlavna_bibl_b4?autor_id=697 knihydominikani.sk]
*[[Karol Šmida]] 2000: Šaľa medzi dvoma vojnami. Šaľa, 15-18.
{{jegyzetek}}