„Monda” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Visszaállítva VisualEditor: átváltott |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:6681:4A80:20AB:D571:2DDE:ED7D (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
3. sor:
A '''monda''', vagy régebbi nevén '''rege'''<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Rege |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/086/pc008653.html#5 |elérés ideje=2018-11-05 }}</ref> [[epika|epikus]] népköltészeti [[műfaj]], amely valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de gyakran csodás elemekkel átszőve meséli el az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő történeteket/hiedelmeket. A szó a nyelvújítás korában keletkezett, a mendemonda ikerszóból vonták el, korábban a 17. században már használták a monda-monda kifejezést költött történet értelemben. A népnyelv azonban nem jelölte meg konkrétan a műfajt, igaz történetet, históriát, régiséget emlegettek. Hasonló a helyzet más európai nyelvekben is, az angol és a francia műfaji megfelelője legendának nevezi az ilyen mondákat.
== Jellemzői ==
[[Kép:Wágner Sándor Mátyás király legyőzi Holubárt.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|[[Wagner Sándor]]: Mátyás király legyőzi Holubárt]]
Elsősorban történeti hagyományokat dolgoz föl egy kultúrközösség hőskorából. Részben a [[mítosz|mítosszal]], részben a [[mese|mesével]] rokon. Verses és [[próza]]i egyaránt lehet. Fő csoportjai a [[Hiedelemmonda|hiedelemmondák]] (pl. a [[halál]]ról), a történeti mondák (pl. királyokról, Szent László füve), [[Eredetmagyarázó monda|eredetmagyarázó mondák]] (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Gyakoriak a [[Vándormonda|vándormondák]]. A különböző nemzetek mondakincsét a 19. században kezdték el gyűjteni, feldolgozni, esetenként kiegészíteni.
Mint műfaji megjelölést először a mesével párhuzamban kezdték alkalmazni. A [[Grimm fivérek|Grimm testvérek]] meghatározása szerint a mese költőibb, a monda történetibb. A későbbi definíciók formai, stilisztikai, funkcionális szempontokon nyugszanak. A mondák rövidebbek a meséknél, a nép igaznak tartja őket, előadásuk tárgyilagosabb.
Két fő csoportjuk van: történeti és helyi monda.<ref>A [[Grimm fivérek]] meghatározása szerint, ezt a meghatározást [[Solymossy Sándor (néprajzkutató)|Solymossy Sándor]] fejlesztette tovább.</ref> A történeti mondákban az emberi hősön van a hangsúly, helyi mondák természeti jelenségek, földrajzi képződmények leírására tesznek kísérletet. Az újabb csoportosítások különböző szempontokból indulnak ki:
*kisebb csoportnál ismert monda - széles körben elterjedt [[vándormonda]]
*társadalmi fejlődés korábbi szakaszában keletkező mondák (többnyire hősmondák) - újkori mondák<ref>Ez a felosztás Európára vonatkozik.</ref>
Tartalom szerint megkülönböztetik:
*eredetmagyarázó mondák
*történeti mondák
*kultúrtörténeti mondák
**ezen belül helyi mondák
*[[Hiedelemmonda|hiedelemmondák]]
**ezen belül halászmondák és kísértetmondák
*vallásos mondák
*a [[Legenda|legendák]] egy része is mondának mondható
A modern mondakutatás megkülönböztette a mondaalakulás különböző szakaszait: ''[[közlés]]'' → ''[[memorat]]'' → ''[[fabulat]]''. E téren különösen fontos ''C. W. von Sydow'' munkássága. Von Sydow megkísérelte továbbá különválasztani azokat a történeteket, melyek csak formájukban utánozzák a mondákat (álhiedelem-monda).
A magyar mondakincset leginkább [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty]], [[Arany János (költő)|Arany]], [[Jókai Mór|Jókai]], [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth]], [[Krúdy Gyula|Krúdy]] használta föl. [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]] állította össze a legteljesebb és legismertebb magyar mondagyűjteményt.
==Források==
| |||