„Tartományúr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bőv., korszerű |
a AWB |
||
5. sor:
== Tartományurak a középkori Magyarországon ==
Az [[Árpád-ház]]i királyok hatalma a földbirtokon alapult: ők voltak az ország legnagyobb birtokosai és emiatt nekik volt a legtöbb jövedelmük. Ez a rendszer a[
A leghatalmasabb bárók törekedtek birtokaik koncentrálására (összefüggő birtoktestek kialakítására), hogy könnyebb legyen kormányozni, adót beszedni stb. A koncentráció fő eszközei a vásárlás, a csere és a hatalmaskodás (gyengébb urak birtokainak erőszakos elvétele) voltak. Ez utóbbi meggátlására a kevésbé erős nemesek a főurak védelmét kérték, és ennek fejében különböző szolgálatokat láttak el nekik: így alakult ki a hűbéri rendszer sajátos magyar formája, a [[familiaritás]] (a kisebb urak beléptek a nagyobbak „famíliájába”).
14. sor:
Tevékenységük egyértelműen hátráltatta a társadalom fejlődését. A rövidtávú optimalizálás (a gyors nagy haszonra törekvés) elszegényítette és kivándorlásra késztette a polgárokat; a tartományurak által megszerzett városok, mint például
* [[Sopron]] ([[Kőszegi család]]),
* [[Nagyvárad]] ([[Borsa Kopasz]]),
* [[Nagyszombat]] ([[Csák Máté (trencséni tartományúr)Csák Máté]])
uralma alatt stagnáltak vagy egyenesen hanyatlásnak indultak. Rövidlátásukra jellemző, hogy a birtokaikon fekvő városoknak nem adtak privilégiumokat (mint például a vásártartás joga). A megyeszervezetet nem verték szét, de uralmuk alatt a nemesi megye fejlődése is megakadt.
47 ⟶ 45 sor:
* [[Kristó Gyula]]: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. {{ISBN|963 05 1461 3}}
* [https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_9_nat2020/lecke_06_019 NAT 2020: Történelem 9. Magyarország az Anjouk korában]
* [https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6/lecke_01_001 Történelem 6. A királyi hatalom megerősítése I. Károly idején]
* [https://magyartortenelem.blog.hu/2009/01/16/a_tartomanyuri_rendszer A tartományúri rendszer]
{{csonk-középkor}}
| |||