Wikipédia

„Székely Nemzeti Múzeum” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Literatúró (vitalap | szerkesztései)
12 788 szerkesztés
P12k (vitalap | szerkesztései)
40 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Múzeum infobox
| név = Székely Nemzeti Múzeum
| kép = Muzeul_National_Secuiesc_din_Sfantul_Gheorghe.jpg
| képméret =
| képaláírás = A Székely Nemzeti Múzeum főbejáratának felirata
| teljes név =
| becenév =
19. sor:
}}
 
A '''Székely Nemzeti Múzeum''' ([[román nyelv|románul]]: Muzeul Național Secuiesc) [[Székelyföld]] legrégibb múzeuma, [[1875]]-ben alapították. [[Sepsiszentgyörgy]]ön található, a Kós Károly utca 10. szám alatt, egy, az [[1910-es évek]]bena [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] által tervezett épületcsoportban.<ref>{{cite book |author=Kinda István (szerk.) |title= A Székely Nemzeti Múzeum |year= 2013 |publisher= Székely Nemzeti Múzeum |location= Sepsiszentgyörgy |isbn= 9789730107357}}</ref> [[1882]]-es alapszabálya szerint gyűjteménye a [[székelyek|székely nép]] elidegeníthetetlen tulajdonát képezi. [[1949]]-ben államosították, jelenlegi fenntartója [[Kovászna megye]]. Az [[1992]] végén újra bejegyzett [[Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány]] folyamatosan támogatja a múzeumot (kutatástámogatás, gyűjteménygyarapítás, infrastruktúra biztosítása, publikáció finanszírozása).
 
== Története ==
=== Alapítása ===
[[File:Zathureczky Emília.jpg|thumb|Zathureczky Emília]]
Egy székely múzeum alapítását már [[Fekete Sámuel]] felvetette 1868-ban, a ''Régi római és görög pénzek s érmek. Magyarország királyainak és Erdély fejedelmeinek pénzei'' (Kolozsvár, 1868) című művében.<ref>{{CitPer | aut = Ferenczi István | tit = A Székely Nemzeti Muzeum előzményeihez és az olaszteleki római táborhelyről | per = Székelység | ann = 1939 | tom = 9 | fasc = 9–10 | url = http://epa.niif.hu/02300/02330/00055/pdf/EPA02330_Szekelyseg_1939-05.pdf}}</ref> A múzeumot 1875-ben alapította özv. Cserey Jánosné [[Zathureczky Emília]] [[Imecsfalva|Imecsfalván.]] Társa az alapításban az első múzeumőr, [[Vasady Nagy Gyula]] volt, aki programbeszédét 1877-ben a múzeum első szöveges kiadványaként is megjelentette. Még abban az évben bekerült a gyűjteménybe legértékesebb műtárgyuk, az [[Apor-kódex]], amely többek között a Zsoltárok könyvét tartalmazza, az úgynevezett [[huszita Biblia|huszita Bibliából]] (a fennmaradt legrégibb magyar bibliafordítás), valamint a később elpusztult Csereyné-kódex (a legrégibb magyar [[Éneklés|ének]]eskönyv).▼
[[Fájl:Mikó Imre – Barabás Miklós.jpg|thumb|bal|A Múzeum arcképcsarnokából: [[Mikó Imre (politikus)]] [[posztumusz]] [[arckép|portréja]], [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] alkotása, 1884]]
▲Egy székely múzeum alapítását már [[Fekete Sámuel]] felvetette a ''Régi római és görög pénzek s érmek. Magyarország királyainak és Erdély fejedelmeinek pénzei'' (Kolozsvár, 1868) című művében.<ref>{{CitPer | aut = Ferenczi István | tit = A Székely Nemzeti Muzeum előzményeihez és az olaszteleki római táborhelyről | per = Székelység | ann = 1939 | tom = 9 | fasc = 9–10 | url = http://epa.niif.hu/02300/02330/00055/pdf/EPA02330_Szekelyseg_1939-05.pdf}}</ref> A múzeumot 1875-ben alapította özv. Cserey Jánosné [[Zathureczky Emília]] [[Imecsfalva|Imecsfalván.]] Társa az alapításban az első múzeumőr, [[Vasady Nagy Gyula]] volt, aki programbeszédét 1877-ben a múzeum első szöveges kiadványaként is megjelentette. Még abban az évben bekerült a gyűjteménybe legértékesebb műtárgyuk, az [[Apor-kódex]], amely többek között a Zsoltárok könyvét tartalmazza, az úgynevezett [[huszita Biblia|huszita Bibliából]] (a fennmaradt legrégibb magyar bibliafordítás), valamint a később elpusztult Csereyné-kódex (a legrégibb magyar [[Éneklés|ének]]eskönyv).
 
1879-re az alapítók elérték, hogy az addigi, nyilvános magángyűjteményt a székely közösség képviselői vegyék át hivatalosan, így az formailag is a [[székelyek|székelység]] közös tulajdonává vált. Ekkor került az addigra több mint 9000 tételre gyarapodott gyűjtemény [[Sepsiszentgyörgy]]re. Fenntartását azóta – egyes időszakok állami támogatását vagy szélsőséges centralizációját leszámítva – a székely megyék, Sepsiszentgyörgy város, valamint egyéb helyi források biztosítják.
 
A Kós Károly tervezte mai főépület megvalósulásáig Sepsiszentgyörgyön a [[Székely Mikó Kollégium]] fogadta be épületeibe az intézményt.
[[Fájl:Kós Károly író (1883–1977).png|thumb|bal|Kós Károly]]
 
=== 1881 és 1918 közt ===
 
[[File:Székely Nemzeti Múzeum bejárata. Fortepan 20520.jpg|bélyeg|300px|A múzeum [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] által tervezett épületének bejárata 1979-ben]]▼
Az intézmény [[Nagy Géza (régész)|Nagy Géza]] múzeumőrségének idején (1881–89) nőtt korszerű múzeummá. Megkezdik egyebek mellett a szakszerű [[székelyföld]]i [[régészet]]i ásatásokat, az erdélyi középkori [[freskó|falképek]] feltárását, a sepsiszentgyörgyi levéltári forrásközlést. Nagy Géza számos írását az egy évig (1883) általa szerkesztett helyi újság, a Nemere hasábjain teszi közzé. Ebben a periódusban jelenik meg a Székely Nemzeti Múzeum első jelentős kiadványa (Nagy Géza: ''Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez'', Sepsiszentgyörgy, 1886). Ugyancsak ő indítja útnak ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjé''t is, de a kötetek megjelenésekor (1890–1902) már nincs Sepsiszentgyörgyön, 1889-től a múzeumőrök egészen 1949-ig a Székely Mikó Kollégium tanárai közül kerülnek ki.
 
[[1900]]-ban a Székely Nemzeti Múzeum a [[párizs]]i világkiállításon 95 tárggyal vesz részt. 1901-től 1923-ig múzeumőre, majd igazgatóőre [[László Ferenc (régész)|László Ferenc]], akinek köszönhetően a Székely Nemzeti Múzeum az európai régészet egyik jelentős intézményévé növi ki magát. 1908-tól társa [[Csutak Vilmos]], aki 1924-től lesz az intézmény igazgatója. Az 1901–14. évekre példás évi ''Jelentés''eket adnak ki. 1911-ben kerül be a mintegy 4200 kötetnyi Apor-könyvtár. 1911–12-ben épül fel a [[Kós Károly (építész)|Kós Ká­roly]] által tervezett impozáns múzeumépület, amelyet 1917-ben részben katonai járványkórháznak foglalnak le.
 
=== A múzeum a két világháború közt ===
 
Az 1916-os román betörés visszaverése után a [[Magyar Nemzeti MúzeumbaMúzeum]]ba, Budapestre menekített anyag 1922 októberében kerül vissza. 1924-ben a múzeum szervezetét alapítványként jogi személynek ismeri el a [[Románia|román]] állam is, ami az 1949-es kommunista államosításig érvényben marad.
 
1926-tól a Székely Nemzeti Múzeum [[Erdély]] magyar tudományos elitjét kapcsolja be gyűjteményeinek vonzáskörébe. Ekkor kerül sor a múzeum szakszerű rendezésére, majd gyarapítására és regionális kutatásra (a főleg [[Bányai János (geológus)|Bányai János]] és [[Köntzei Gerő]] szervezte, 1928 és 1940 közti úgynevezett székelyföldi kutatóutakra, ezek egyben a második magyar regionális természettudományi kutatóprogram).
48 ⟶ 47 sor:
 
Irodalomtörténeti szempontból megemlítendők:
*az 1922. június 5-i [[Petőfi Sándor|Petőfi]]-ünnepély;
* a [[Pásztortűz]] bemutatkozása Benedek Elek, [[Berde Mária]], [[Molter Károly]], [[Reményik Sándor]] és [[Walter Gyula]] részvételével (1923. január 14.);
*a [[Jókai Mór|Jókai]]-emlékünnepély (1925. február 18.), [[Kristóf György]] ismeretterjesztő előadása ''Legújabb regényirodalmunk'' címmel (1931. február 21.);
* a [[Kazinczy Ferenc]]-emlékünnepély, halálának százéves évfordulója tiszteletére (1931. december 13.);
* az [[Arany János (költő)|Arany János]]-emlékünnepély, halálának 50 éves évfordulójára (1932. október 22.);
* 1933 nyarán az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] évi vándorgyűlése, amelyet az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület|EME]] a múzeummal társulva szervez. [[Cs. Bogáts Dénes]] (az [[első világháború]] előtti helynévközlés újraindítója) ''Mire tanítanak a helynevek'' címmel tart előadást (1934. május 19.);
* [[Kőrösi Csoma Sándor]] születésének 150 éves évfordulóján [[Konsza Samu]] mond emlékbeszédet (1935. január 20.);
58 ⟶ 57 sor:
 
A hasonló rendezvények Csutak Vilmos igazgató halála (1936) után is folytatódnak:
* egy [[Kosztolányi Dezső]]-emlékünnepély (1937. november 7.);
* [[Debreczy Sándor]] előadása a múzeum kódexeiről (''Világhírű szaklátogató az [[SZNM]] kézirattárában.'' 1937. december 18.);
* [[Cs. Bogáts Dénes]] előadása (''Székely katonalevelek a napóleoni háborúk idején.'' 1938. december 4.);
66 ⟶ 65 sor:
1938-ban [[Herepei János (művelődéstörténész)|Herepei János]] lesz a múzeum igazgatója, ő a könyv- és levéltári gyűjtemények feltárásában is jelentős eredményeket ér el. Könyv- és nyomdatörténeti dolgozatait főleg az [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeumban]] közli, de tudományos munkássága igazából évtizedekkel később válik felbecsülhetővé, amikor eredményeinek gyűjteményes kiadására sor kerül (''Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez'', I–III, [[Budapest]]–[[Szeged]], 1965–71). Munkatársai között van Debreczy Sándor, aki a kézirattáron dolgozik (''Monumentele în manuscris de limbă şi literatură maghiară din Muzeul Naţional Săcuesc din Sf. Gheorghe'', Sepsiszentgyörgy, 1938, stb.), Fábián Béla, az egyetlen nem kolozsvári kiadású [[Erdélyi Tudományos Füzetek|Erdélyi Tudományos Füzet]] szerzője (''Nagykend helynevei'', [[Erdélyi Tudományos Füzetek|ETF]] 106, Sepsiszentgyörgy, 1939), Konsza Samu, aki ekkor már gyűjti a két évtizeddel később megjelent ''Háromszéki magyar népköltészet'' (Marosvásárhely, 1957) anyagát.
 
=== A múzeum a második világháborúban ===
 
A [[második bécsi döntés]] után a Székely Nemzeti Múzeum az ország államilag legtámogatottabb vidéki s Észak-Erdély egyetlen közgyűjtemény rangú múzeuma. Herepei átfogó néprajzi és levéltári kutatást indít. Ekkor jelenik meg [[Szabó T. Attila|Szabó T. Attilának]] köszönhetően a múzeum levéltárosa, Cs. Bogáts Dénes saját múzeumi munkájából összeálló ''Háromszéki oklevél-szójegyzék'' ([[Erdélyi Tudományos Füzetek|ETF]] 163, Kolozsvár, 1943), az első erdélyi oklevélszótár, egyben az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár ötletadója. [[Varga Nándor Lajos]] a régi könyvek [[Grafika|metszeteit]] dolgozza fel (''Régi [[fametszet]]es magyar vagy magyar vonatkozású könyvek (1493–1599) a sepsi-szent-györgyi Székely Nemzeti Múzeumban'', Budapest, 1942). Elkészül [[Balassa Iván]] munkája, a háború miatt csak évtizedek múlva megjelenő mű: ''A székelyföldi Erdővidék temetői'' ([[Debrecen]], 1992). Ugyanakkor Az [[SZNM]] kiadványai címet viselő füzetsorozat darabjai 1941-től egészen 1949-ig követik egymást.
74 ⟶ 73 sor:
A gazdag gyűjtemények legértékesebb részét a [[második világháború]] várható háborús cselekményei elől Nyugat-Magyarországra menekítik, ahol azonban 1945. március 29-én súlyos veszteség éri: az 52 láda muzeális anyag a [[zalaegerszeg]]i állomáson bombatalálat következtében elpusztul. Megsemmisülnek többek között [[14. század]]i oklevelek, címeres levelek, a széki és egyházi levéltárak régi anyaga, kódexek, könyvritkaságok, régi nyomtatványok, irodalomtörténeti relikviák (egy Balassi Bálint birtokában volt [[Niccolò Machiavelli|Machiavelli]]-kötet, [[Apor Péter (történetíró)|Apor Péter]]-, [[Bod Péter]]-, [[Benkő József (teológus)|Benkő József]]-kéziratok).
 
=== A múzeum 1945 és 1989 közt ===
▲[[File:Székely Nemzeti Múzeum bejárata. Fortepan 20520.jpg|bélyeg|300px|A múzeum [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] által tervezett épületének bejárata 1979-ben]]
 
1945 őszétől 1947 őszéig [[Szabédi László]] a Székely Nemzeti Múzeum ügyvezető igazgatóőre. Egyben ő is a Székely Mikó Kollégium tanára, majd párhuzamosan a [[Népi Egység]] c. lap szerkesztője. Cselekvő részese a múzeum szervezeti helyreállításának, a menekítést elkerült gyűjtemények helyrerakásának. Közben feldúlt kastélyok anyagát menti, az erdélyi magyar közgyűjteményi hálózat utóvédharcát irányítja, szövetségben az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]]tel. Ugyanakkor folytatja a Székely Nemzeti Múzeum ismeretterjesztő előadásait, amelyek a helyi erők bevonásával műsoros estekké bővülnek. 1947-ben Szabédi a [[Bolyai Tudományegyetem]]re távozik, ekkor az intézmény igazgatása [[Székely Zoltán (régész)|Székely Zoltán]] régészre marad. 1990-ig ő vezeti a Székely Nemzeti Múzeumot.
 
82 ⟶ 81 sor:
1968-ban a Székely Nemzeti Múzeum Kovászna megye törvényhatóságának kezelésébe kerül, s ilyen alapon kezdődik meg bővítése: 1969-ben a [[kisbacon]]i Benedek Elek Emlékházzal (ma újra a család tulajdonában) és egy [[kézdivásárhely]]i kiállítóhellyel. 1972–73-ban a kézdi­vásárhelyi és [[csernáton]]i múzeumi gyűjtemények, kiállítások külső részlegekké, majd autonóm intézményekké alakulnak (az [[Incze László (történész)|Incze László]] létrehozta, ma nevét viselő Céh- és Várostörténeti Múzeum, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum). Erdővidékre ([[Vargyas]]ra) is múzeumtervet készít [[Balogh Edgár]], és [[Barót]]on átmenetileg működik is egy múzeumi részleg (2006-ban itt nyílik meg a mai Erdővidék Múzeuma). 1974-től a Székely Nemzeti Múzeumnak külön könyvtárosa van [[Zágoni Jenő]] [[Eszperantó nyelv|eszperantista]], művelődéstörténeti szakíró személyében. 1979–81-ben új szárny is épül Kós Károly tervei alapján (Deák Barna és Gagyi Ferenc adaptálásával), Kósnak könyv- és kézirathagyatéka is bekerül a múzeumba. 1969-től 1986-ig [[Aluta]] címmel adnak ki évkönyveket (ez akkor a legnagyobb terjedelmű kisebbségi magyar szakmai periodika), saját publikációs teret biztosítva a régió, mindenekelőtt a múzeum jelentős régészeti, néprajzi, természettudományi stb. kutatásának.
 
=== A múzeum 1989 után ===
[[File:Székely Nemzeti Múzeum - Szekler National Museum - panoramio.jpg|bélyegkép|300px|A Székely Nemzeti Múzeum 2010-ben]]
 
Az 1989 végi fordulat után a Székely Nemzeti Múzeum újra felveszi korábbi nevét. 1991-től jelennek meg kiadásában a ''Székely Nemzeti Múzeum Füzetei''; tevékenységét egy 1992-ben újra bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány is segíti. 1995-ben a [[Csíki Székely MúzeummalMúzeum]]mal közösen indítja az Alutákat és a [[Hargita megye]]i ''Acta Hargitensia múzeumi évkönyv''et is folytató ''Acta (Siculica) évkönyv''eket (2001-ig, amikor a csíkszeredai múzeum kiválik a párosból). [[Zágon]]ban kulturális központ jön létre (benne állandó Mikes Kelemen- stb. kiállítás), de később, akárcsak a Benedek Elek Emlékház, ez is kikerül a múzeum hatásköréből.
 
1999-ben a Székely Nemzeti Múzeum és a SzNM Alapítvány bejelentik a Délkeleti Intézet regionális tudományszervezési és kutatási keretprogram beindulását természettudományi, régészeti, történettudományi, irodalomtörténeti szervező-, háttér-, ill. kutatási programokkal. Az intézeti program 2000–2006-ban átmenetileg egyesületi alapon működik, de magát ekkor is a múzeum tevékenységéhez tartozónak tekinti. Az erdélyi etnikai térszerkezetet, az erdélyi magyar tudománytörténetet kutatja, tudásszociológiai szempontú esettanulmányokat dolgoz ki külső partnerekkel közös programok keretében. Eredményei közé tartozik egyebek mellett az ''Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 125 éves jubileumára'' (Sepsiszentgyörgy, 2002–2004). Közben a Charta, ill. a T3 Kiadó közreműködésével kezdi közzétenni [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] Kiegészítéseit ''[[A Székelyföld leírása|A Székelyföld leírásához]]'' (uo., I, 2002; II, 2006), újra kiadja [[Bod Péter]] ''Magyar Athenását'' (uo., 2003), digitális médiát alkalmaz (a Digital Studio Kft.-vel; digitális anyagait részben a [[Magyar Elektronikus Könyvtár]] is átveszi – www.mek.iif.hu). A múzeumi évkönyv 2007-től Acta Siculica néven, megújult szerkesztésben jelenik meg, az intézmény honlapja is aktív (www.sznm.ro). 2005-től külső részlege a [[zabola]]i Csángó Néprajzi Múzeum is.
 
A Székely Nemzeti Múzeum gazdag természettudományi, régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti gyűjteményei mellett (2005-től külső részlege a [[zabola]]i Csángó Néprajzi Múzeum is) ma a korábbi veszteségek ellenére könyvtárában is jelentős 18–19. századi magyar nyomtatványanyaggal és kéziratokkal rendelkezik ([[csíksomlyó]]i kiadványok, beleértve ponyva, az első háromszéki nyomdatermékek, térképtár, színlaptár, rendelettár, gyászjelentő-gyűjtemény; Cserei Mihály- és Benkő József- stb. kéziratok másolatpéldánya, [[Balykó Elek]] népi emlékirata), gazdag székelyföldi régi sajtókollekciókkal, a sepsiszentgyörgyi Jókai Nyomda termékeivel és egyéb siculica-anyaggal, a két világháború közti erdélyi magyar irodalmi kiadványokkal. Számottevő szakkönyvtárában jelentős az újabb Székelyföld-szakirodalom is.▼
 
== A múzeumra vonatkozó fontosabb kiadványok ==▼
 
*Székely Nemzeti Múzeum. In: Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. Kiadja a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Országos Tanácsa. V. köt. 1912–13. Budapest, 1915. 534–540.▼
*Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Az igazgató-választmány megbízásából szerkesztette Csutak Vilmos igazgató. A Székely Nemzeti Múzeum kiadása (Sepsiszentgyörgy 1929). ▼
*Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum százhuszonöt éves jubileumára. 1–3. Szerk. és gond. Wolf Tamás (1–2. kötet) és Boér Hunor (2–3. kötet). Délkeleti Intézet, Sepsiszentgyörgy, 2002–2004▼
*Sas Péter: ''A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum elmenekített anyagának pusztulása 1945-ben''; EME, Kolozsvár, 2006 (''Erdélyi tudományos füzetek'')▼
 
== Látogatható részlegei ==
=== Belső múzeumi osztályok ===
[[Fájl:Apor-kódex lapja.jpg|bélyegkép|Az Apor-kódex egyik lapja]]
 
* Könyvtár
▲Régi könyv- és sajtógyűjtemény mellett itt található az [[Apor-kódex]], amely a legrégibb fennmaradt magyar [[biblia]]fordítás, a huszita Biblia zsoltárait tartalmazza. A Székely Nemzeti Múzeum gazdag természettudományi, régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti gyűjteményei mellett (2005-től külső részlege a [[zabola]]i Csángó Néprajzi Múzeum is) ma, a korábbi veszteségek ellenére, könyvtárában is jelentős 18–19. századi magyar nyomtatványanyaggal és kéziratokkal rendelkezik ([[csíksomlyó]]i kiadványok, beleértve ponyva, az első háromszéki nyomdatermékek, térképtár, színlaptár, rendelettár, gyászjelentő-gyűjtemény; Cserei Mihály- és Benkő József- stb. kéziratok másolatpéldánya, [[Balykó Elek]] népi emlékirata), gazdag székelyföldi régi sajtókollekciókkal, a sepsiszentgyörgyi Jókai Nyomda termékeivel és egyéb siculica-anyaggal, a két világháború közti erdélyi magyar irodalmi kiadványokkal. Számottevő szakkönyvtárában jelentős az újabb Székelyföld-szakirodalom is.
Régi könyv- és sajtógyűjtemény mellett itt található az [[Apor-kódex]], amely a legrégibb fennmaradt magyar [[biblia]]fordítás, a huszita Biblia zsoltárait tartalmazza.
 
* A természettudományi osztály
114 ⟶ 104 sor:
* Néprajzi osztály
Több mint 15 000 darabot számláló állományából a 17–18. századi úrihímzések Erdélyben egyedülállóan gazdag gyűjteménye, a jelentős kályhacsempe- és [[kerámia]]kollekció, faragott és festett régi [[bútor]]ok, valamint a hagyományos népi gyermekjátékok rendkívüli kollekciója emelhető ki. Szabadtéri kiállításban másrészt az [[1767]]-ben épült, részben eredeti berendezésű csíki ház tekinthető meg.
 
* Képzőművészeti osztálykéntosztály▼
 
=== Külső részlegek ===
 
[[Fájl:Bod család nemesi címereCernat_Muzeu.jpg|220px|jobbra|bélyegkép|A Bod család nemesi címere a [[Haszmann Pál Múzeum]]ban, [[Csernáton]]ban]]
Az intézményhez tartozik további öt szakosodott múzeumi intézmény:
 
* Gyárfás Jenő Képtár, [[Sepsiszentgyörgy]]
▲* Képzőművészeti osztályként
AKépzőművészeti osztályként, a sepsiszentgyörgyi [[Gyárfás Jenő Képtár]] 19–20. századi festészeti, szobrászati, grafikai alkotásoknak biztosít szakszerű raktározási és kiállítási felületet. Megtekinthetőek [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]], [[Gyárfás Jenő]], [[Nagy Albert (festő)|Nagy Albert]], [[Nagy Imre (festő)|Zsögödi Nagy Imre]] alkotásai, a nagybányai festőkolónia munkái, [[Varga Nándor Lajos]], [[Mattis Teutsch János]], [[Baász Imre]] művei, stb.
 
* Céhtörténeti Múzeum, [[Kézdivásárhely]]
134 ⟶ 126 sor:
* Csángó Néprajzi Múzeum, [[Zabola]]
Kiállítás a moldvai magyarok népművészetéből és mindennapi életéből. A hagyományos moldvai magyar életutak viseleteken, kézműves termékeken és falvaik szobabelsőin követhetők nyomon. Az ugyanezen telken berendezett régi székely házban rendkívül gazdag helytörténeti gyűjtemény is megtekinthető.<ref>http://www.sznm.ro/index.php</ref>
 
▲== A múzeumra vonatkozó fontosabb kiadványok ==
 
▲*Székely Nemzeti Múzeum. In: Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. Kiadja a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Országos Tanácsa. V. köt. 1912–13. Budapest, 1915. 534–540.
▲*Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Az igazgató-választmány megbízásából szerkesztette Csutak Vilmos igazgató. A Székely Nemzeti Múzeum kiadása (Sepsiszentgyörgy 1929).
▲*Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum százhuszonöt éves jubileumára. 1–3. Szerk. és gond. Wolf Tamás (1–2. kötet) és Boér Hunor (2–3. kötet). Délkeleti Intézet, Sepsiszentgyörgy, 2002–2004
▲*Sas Péter: ''A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum elmenekített anyagának pusztulása 1945-ben''; EME, Kolozsvár, 2006 (''Erdélyi tudományos füzetek'')
 
== Jegyzetek ==
151 ⟶ 150 sor:
* [http://mek.oszk.hu/12600/12612/index.phtml Jelentés a Székely Nemzeti Múzeum, 1903. évi állapotáról] (MEK)
* [https://www.kezdi.info/sznm/ A Székely Nemzeti Múzeum oldala a kézdi.infó-n]
* Feltűnő furcsaság, hogy a múzeum belépőjegyén - bár magyar szöveg is van rajta - Sepsiszentgyörgy magyar neve sehol sem szerepel.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Székely_Nemzeti_Múzeum”