„Kazvin” változatai közötti eltérés

}}

 

 

== Fekvése ==

== Története ==

A várost még [[I. Sápúr szászánida király]] alapította 241–272 körül. Fénykorát az [[Omajjádok]] és az [[Abbászidák|Abbászida-dinasztia]] alatt élte a város, majd a [[Mongol Birodalom|mongolok]] pusztították el, de lassan mégis újjáépült.

 

[[1548]]-ban a [[szafavidák|szafavida]] uralkodó [[I. Tahmászp perzsa sah|I. Tahmászp]] [[Tebriz]]ből ide költöztette át udvarát is.

 

Kazvin [[1598]]-ig volt főváros, mikor [[I. Abbász perzsa sah|Abbász sah]] székhelyét [[Iszfahán]]ba helyezte át.

 

[[1628]]-ban [[Thomas Herbert]] perzsiai utazásai során írta az akkoriban még 200.000 lakosú városról, hogy nem marad el a birodalom egyéb városai mögött.

== Nevezetességek ==

* '''Masdzsid-i Dzsomé-templom''' - [[1106]] és [[1153]] között épült, többször is átalakították. Mai formája Nagy Abbasz sah építő, újjáépítő tevékenységének eredménye.

Nagy belső udvarát négy ejván díszíti. A déli ejvánnak, az imádság csarnokának ékessége a márvány[[mihráb]]. Külön érdekessége mágneses hatása is.

 

Az északi ejván két minaretje is Abbasz sah idején kapta mai formáját.

* '''Husszein Ima,zadeh''' - emléktemploma. Csodálatos, kék kupolájú épület.

* '''Medressze-i Hajdarieh''' - korániskola. A [[12. század]]ban, a [[Szeldzsuk-dinasztia|szeldzsuk]] időkben építették egy [[szasszanida]] korból való tűztemplom átalakításával. A szeldzsuk építészet egyik legszebb alkotásának tartják.

* '''Masdzsi-i Sah''' királyi mecset, mely szép mozaikjairól híres.

* '''[[Hamdullah Musztifó]] ([[1281]]-[[1350]]) síremléke''', aki a város szülötte volt. Ő volt az első perzsa világtörténelem összeállítója. [[Rasid ad-Din]] tanítványa volt és egyben földrajztudós. [[1335]]-ben elkészült '''Győzelem könyve''' című műve [[Firdauszi]] nagy munkájának a [[Sáhnáme|Sáhnáménak]], a Királyok könyvének folytatása volt, mellyel a [[14. század]]ig teljessé tette a perzsa hősi mondakört. Az ő munkássága ösztönözte [[Nuzhat-al-Kulub]]ot, aki [[1340]]-ben a kor földrajzi tudásának csúcsán írta meg a '''Szívek gyönyörűsége''' című művében a perzsa föld kialakulását és részletes útikalauzát, mely az összes akkori települést magába foglalta. E művet még ma is sok tudós forgatja.

* [[Karracsán-tornyok]] - középkori mauzóleumok 1067-ből és 1093-ból.

* '''Ali kapu''' (AliQapu), vagy más néven Magas kapu.

* '''Városi Múzeum''' - az Abbaszidák ősi palotájában található.

* '''Empress Farah Dam''' - a [[Farah iráni császárné|Farah császárné]]-duzzasztógát és a mögötte fekvő nyaralóhely is innen Kazvinból érhető el.

 

== Jegyzetek ==

{{jegyzetek}}

 

{{Portál|Földrajz}}

[[Kategória:Irán települései]]

[[Kategória:Kazvin| ]]