„Terjék János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Szenterzsébeti '''Terjék János''' ([[fl.]] [[1632]]–[[1664]]), a [[Nyitrai egyházmegye|nyitrai püspökség]] és a nyitrai vár tiszttartója, a [[boldogkői vár]] tiszttartója, [[Zala vármegye]] adószedője, földbirtokos.
==Élete==
Az ősrégi [[Zala vármegye]]i nemesi származású [[Terjék család|szenterzsébeti Terjék család]] sarja. Apja, szentgerzsébetiszenterzsébeti Terjék Gergely (fl. [[1597]]–[[1623]]), [[1633]]-ban néhai, Zala vármegyei adószedő [[1597]] és [[1599]] között, földbirtokos, anyja rudnói Rudnay Borbála (fl.[[1633]]) volt. Apai nagyapja szenterzsébeti Terjék Sebestyén (fl. [[1564]]), földbirtokos; apai nagyapai dédszülei szenterzsébeti Terjék Antal (fl. [[1513]]–[[1549]]), földbirtokos és zicsi Zichy Erzsébet (özvegy: fl. [[1566]]–[[1572]]) voltak. Fivére, szenterzsébeti Terjék Miklós, földbirtokos, aki [[1642]] és [[1646]] között [[zalaegerszeg]]i lovashadnagy volt.<ref name="cimtára">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zf_02_egerszegivar/?pg=27&layout=s&query=kerpacsics|title=Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. Században – Zalaegerszegi Füzetek 2. (Zalaegerszeg, 1976) A vár tiszti címtára}}</ref>
 
[[1643]]-ban találjuk Nyitrán mint a nyitrai püspökség valamint a nyitrai vár tiszttartója; később, [[1645]]. június 3-ától [[1646]]. április 12-ig szerepelt mint Zala vármegye adószedője. [[1647]] augusztusától [[1648]]. novemberig Zalaegerszegről és Sümegről levelezett gróf [[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány Ádámmal]], mégmindigmég mindig tiszttartói minőségben, majd [[1649]] januárjától ismét Nyitrán tartózkodik Terjék János tiszttartó, aki akörül az esztergomi prímás familiárisai, szervitorai közé tartozó pohroncz-szelepcsényi Maholányi Borbálát vette feleségül. Maholányi Borbála családja [[Szelepcsényi György]] esztergomi érseksége alatt emelkedett fel; a legsikeresebb Maholányi családbeli, Terjék Jánosné unokaöccse, báró pohroncz-szelepcsényi Maholányi János (†[[1699]]), királyi személynök volt. [[1650]]. október 26-án Terjék János, szentjakabi Pethő György, Bornemissza Ferenc, [[Meszlény Benedek]] urakkal együtt soproni, vasi és zalai birtokadományokban részesült magszakadás miatt.<ref name="KK">{{Cite web|url=https://archives.hungaricana.hu/en/libriregii/hu_mnl_ol_a057_10_0235/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ0ZXJqXHUwMGU5ayJ9|title=Királyi Könyvek – 10.235|accessdate=2017-02-08|archiveurl=https://web.archive.org/web/20171224213936/https://archives.hungaricana.hu/en/libriregii/hu_mnl_ol_a057_10_0235/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ0ZXJqXHUwMGU5ayJ9|archivedate=2017-12-24}}</ref>
 
[[1655]]. december 29-én az esztergomi káptalan beiktatta szenterzsébeti Terjék Jánost, nejét Maholányi Borbálát, valamint Gergely, László, Imre és Magdaléna gyermekeit, az „''Iuanczy-Aiakas''” birtokba.<ref>{{Cite web |url=http://www.archivesportaleurope.net/ead-display/-/ead/pl/aicode/HU-28947/type/fa/id/HU_MNL_OL_A57_11_v3/unitid/HU_MNL_OL_A57_11_437 |title=Archivált másolat |accessdate=2015-08-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150923173305/http://www.archivesportaleurope.net/ead-display/-/ead/pl/aicode/HU-28947/type/fa/id/HU_MNL_OL_A57_11_v3/unitid/HU_MNL_OL_A57_11_437 |archivedate=2015-09-23 }}</ref> Terjék János a nyitrai püspökség és a vár tiszttartója volt, és [[1663]]-ban rövid ellenállás után, átadta a töröknek a [[Nyitra (település)|Nyitra várát]].<ref>Matunák, M. 1901: Érsekújvár a török uralom alatt (1663–1685). Nyitra, 51-52.</ref> Alig egy évvel később, Szelepcsényi György érsek közbenjárásával, [[1664]]. november 4-én [[I. Lipót magyar király]], kegyelmet adott Terjék Jánosnak a Nyitra vár feladásával elkövetett hűtlensége miatt.<ref>ZML. Farkas család iratai. 1. doboz. 61. pallium.</ref> Terjék János [[1667]]. [[június 29.]]-én elfoglalta a [[boldogkői vár]]at az érsek nevében, majd ellátta a vár tiszttartói tisztséget közel 8 évig ([[1675]]-ben Hankony János már a vár tiszttartója volt).<ref>http://bolcsesz.uni-miskolc.hu/dok/varikotet/05-gyulai-eva.pdf</ref> Terjék János [[1674]]-ben pedig ismét Zalában tartózkodott fiával, Terjék Gergellyel, akivel értékelve felszabadította a László András nevű jobbágyjátjobbágyát; ugyanakkor Terjék János megengedte, hogy nemességért folyamodjon a volt jobbágya, és a Salomváron levő elzálogosított birtokát neki adja (ez lesz a majdani nemesi származású salomvári László család genezise).
 
==Házassága és leszármazottjai==