„Szelepcsényi György” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
39. sor:
Hazatérése után [[1634]]-től mint [[szenc]]i plébános tevékenykedett, majd [[1636]]-tól [[Nagyszombat (település)|nagyszombat]]i [[kanonok]] lett. Nem sokkal ezután az egyházmegye érseki hivatalának kancellárja. [[1637]]-ben [[Pázmány Péter]] sírja fölött ő mondta az emlékbeszédet. [[1648]]. [[április 18.|április 18-án]] nyitrai megyés püspökké és ebből adódóan Nyitra vármegye [[örökös főispán]]jává nevezték ki.
 
Eközben [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]] magyar király küldötteként többször ellátogatott [[Isztambul]]ba. A törökök [[Nyitra (település)|Nyitra]] elleni támadása előtt előrelátóan [[1663]]. [[október 12.|október 12-én]] a káptalani könyvtárat és levéltárat elszállíttatta. Az nap a vár védői rövid harc után feladták a várat, és így [[Gházi Husszein]] vezetésével egy török sereg elfoglalta. A vár provizoratiszttartója (''provisor'') a [[Zala vármegye]]i származású szenterzsébeti [[Terjék család|szenterzsébetiJános]] Terjék([[fl.]] János[[1632]]–[[1674]]) volt, Szelepcsényi familiárisa, akinek a felesége Maholányi Borbála, a püspöknek egy rokona. Később, szenterzsébeti [[Terjék János]] ([[fl.]] [[1632]]–[[1664]]) [[1664]]. [[november 4.]]-én, [[I. Lipót magyar király]], kegyelmet adott Terjék Jánosnak a Nyitra vár feladásával elkövetett hűtlensége miatt.<ref>ZML. Farkas család iratai. 1. doboz. 61. pallium.</ref>
 
[[1664]] áprilisában a törökök a [[Nyitra (település)|nyitrai]] Alsóvárost és Felsővárost elpusztították. A székesegyházat lóistállóként használták, így teljesen tönkrement. Az oltárakat lerombolták, és [[Szent Zoerard-András]] és [[Zoborhegyi Szent Benedek|Benedek]] [[ereklye|ereklyéit]] kidobálták a templomból. A törökök távozása után Szelepcsényi megújíttatta és kijavíttatta a székesegyházat.