„Farkas Ferenc (alispán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
 
==Élete==
A tekintélyes dunántúli nemesi [[boldogfai Farkas család]]ban született. [[Farkas János (helyettes főszolgabíró)|Boldogfai Farkas Jánosnak]] (†[[1724]]), [[Zala vármegye]] helyettes főszolgabírájának, és a [[Sidy család|sidi Sidy család]] sarjának, sidi Sidy Dorottya ([[1693]]–[[1775]]) úrnőnek az egyetlen gyermeke és örököse volt. Apai nagyszülei nemes Farkas Mihály, törökverő katona, földbirtokos és ságodi Péter Éva (fl. [[1687]]–[[1702]]) voltak. Anyai nagyszülei sidi [[Sidy Mihály]] (†[[1711]]), jogász, az [[Egervári várkastély]] vice-kapitánya, zalai főszolgabíró, Zala vármegye követe, földbirtokos és szenterzsébeti Terjék Mária (fl. [[1692]]) voltak; Sidy Mihályné szenterzsébeti Terjék Mária szülei szenterzsébeti [[Terjék János]] (fl. [[1632]]–[[16641674]]), a nyitrai püspökség és a nyitrai vár tiszttartója, [[Szelepcsényi György]] esztergomi érsek familiárisa, és pohroncz-szelepcsényi Maholányi Borbála (fl. [[1655]]) asszony voltak. Farkas Ferenc az anyai nagyanyja révén az ősrégi szenterzsébeti [[Terjék család]], a rudnói [[Rudnay család]], a Maholányi család és a [[Zichy család]] leszármazottja volt.<ref>Boldogfai Farkas Ákos András. A boldogfai Farkas család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2017. XIII. Évfolyam. Budapest. 56. o.)</ref> Keresztszülei Kalmanczory Ferenc, zalaegerszegi plébános, és báró gyöngyösi Nagy Terézia kisasszony voltak; Nagy Terézia, báró gyöngyösi Nagy Ferenc (†[[1704]]), vice-generális, és sárvár-felsővidéki Széchenyi Erzsébet lánya volt.<ref>MOL mikrofilm anyakönyvek. Római katolikus. Bagodvitenyéd A4412</ref>
 
Tanulmányai befejezése után, a vármegye közigazgatásában kezdett dolgozni; 25 évesen lett az egerszegi járás alszolgabírája. Ezt a tisztséget, boldogfai Farkas Ferenc, [[1738]]. [[június 18.|július 18]]-ától [[1747]]. [[augusztus 21.|augusztus 21]]-éig töltötte be.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 278. o.</ref> Amikor Mária Terézia fegyverbe szólította a magyar nemességet, az [[1741]]-iki [[Nemesi felkelés|inszurrekció]] szervezésében Zala vármegyében vett részt zalaegerszegi alszolgabíróként. [[1747]]. [[augusztus 21.]]-e és [[1756]]. [[október 11.]]-e között zalaegerszegi főszolgabíróként tevékenykedett.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 267. o.</ref>