„Meszlény Benedek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
Meszleny Benedek jogi tanulmányokat végzett és tudását mint káptalani jegyző és ügyvéd hasznosította; [[1637]]. és [[1646]]. között látta el a káptalani jegyző munkakörét.<ref>Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976). Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi káptalan hiteleshelyi tevékenysége</ref> De nem csak pályát teremtett magának, hanem jogi ismereteinek felhasználásával azon is munkálkodott, hogy családjának vagyoni viszonyaiba rendet hozzon, idegen kézre került családi vagyonkáját visszaszerezze. Örökségét a Vas vármegyében levő guari (''góri''), szentgyörgyi, felsőszelestei és felsőszilvágyi részbirtokok tették, továbbá ugyanezen megyében Meszlen és a Sopron-megyei Lánzsér várához tartozó Szentmárton, mely utóbbiakban, mint atyjának és Pálnak közösen hagyott jószágokban, az öreg Meszlény Benedek harmadik házasságából született fiúval, Pállal kellett osztozkodnia.<ref>Századok – 1908. Értekezések. SÖRÖS PONGRÁCZ: Meszleny Benedek. I. közl. 401. 402.-403. o.</ref>
Élénkebb munkásságot fejt ki Meszleny [[1646]] óta. Ebben bizonyára annak is része van, hogy [[1646]]. [[január 25.]]-én [[Vas vármegye]] második alispánjának választották meg. Új állása mellett egy ideig, de a mint látszik, nem sokáig, a vasvári káptalan jegyzőségét is megtartotta. Ezen hivataloskodása azonban épen nem akadályozta, hogy egyeseknek ügyvédi jó tanácsokkal ne szolgáljon, vagyoni ügyek kezelését el ne vállalja. [[1649]]. januárjában Meszleny Benedeket a vármegye országgyűlési követnek választotta. Országgyűlési szerepében kiemelhető az 1649.77. cikkely végrehajtásában kapott szerepe, a vámok rendezésében a Dunántúlon. Megbízatását az 1655. évi országgyűlés is meghosszabbította (1655.29. cikkely). Tagja volt az 1655.30. cikkely alapján felállított határrendezési bizottságnak, mely a Stájerország és Magyarország közötti határkiigazítás kérdésének megoldására állt fel. [[1650]]. október 26-án Meszlény Benedek, szentjakabi Pethő György, Bornemissza Ferenc, és szenterzsébeti [[Terjék János]] urakkal együtt soproni, vasi és zalai földbirtok-adományokban részesült magszakadás miatt.<ref name="KK">{{Cite web|url=https://archives.hungaricana.hu/en/libriregii/hu_mnl_ol_a057_10_0235/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ0ZXJqXHUwMGU5ayJ9|title=Királyi Könyvek – 10.235|accessdate=2017-02-08|archiveurl=https://web.archive.org/web/20171224213936/https://archives.hungaricana.hu/en/libriregii/hu_mnl_ol_a057_10_0235/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ0ZXJqXHUwMGU5ayJ9|archivedate=2017-12-24}}</ref> [[1656]] tavaszán alispáni működésének 10 éves évfordulóját ünnepelte Meszlény Benedek. Értékelte hosszú megyei szolgálatát és azon fáradozott, hogy alispáni tisztének és a közszolgálatnak búcsút mondjon. Szolgálatait Kőszeg város [[1658]]-ban külön is elismerte.<ref>Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)Polgár Marianna: "Vas Vármegye… füstölög, távulrul is megláthatod"</ref> Meszlény Benedek, Lindamari Lénárd, Sigray János [[1657]]. [[május 12.]]-én királyi földbirtokadományban részesültek magszakadás révén, és így jutottak nekik a szelestei birtokok.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 12. kötet - 12 - 13. oldal</ref>
Meszlény Benedek pontos halála nem ismeretes: [[1660]]. [[március 18.|március 18]]-án még élt, de [[1660]]. [[április 15.|április 15]]-én már kerecseni Szalay Katalin az özvegye Meszlény Benedeknek.<ref>Századok – 1908. Értekezések. SÖRÖS PONGRÁCZ: Meszleny Benedek. II. bef. közl. 540. 556.o.</ref>
| |||