„Ady Endre” változatai közötti eltérés

11 769 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:3685:AA80:D94B:7CB7:79C2:5326 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Visszaállítva
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:3685:AA80:D94B:7CB7:79C2:5326 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
 
=== Életpályája ===
Édesapja a lecsúszott család újbóli felemelkedésének lehetőségét, a leendő szolgabírót látta fiában, ezért beíratták a [[debrecen]]i jogakadémiára. A várost nem sikerült megszeretnie: szülei beleegyezését megszerezve a második évre már a [[Budapest|pesti]] jogi karra iratkozott be, majd [[Temesvár]]ra ment, ahol délelőtt a királyi táblánál írnokoskodott, délután magánórákat adott. Temesvárról nagyon betegen vitte haza édesanyja [[1897]] karácsonyán, ahonnan felgyógyulva utazott újra Budapestre, a negyedik félévre beiratkozni. A többször is megküldött tandíj azonban korhelykedésre úszott el. Nem mert szülei szeme elé kerülni, ezért [[Zilah]]ra utazott, ahol ügyvédbojtár lett és egy barátjánál lakott. Ez idő tájt született meg egy önálló verseskötet kiadásának gondolata. Ősszel az egyetem folytatásának szándékával ismét Debrecenbe ment, azonban az előadásokat hanyagul látogatta, sokkal jobban érdekelték a lapok (Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap). Előbb a Debreczeni Hírlap, majd [[1899]]-től a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|’48-as érzelmű]], [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt|függetlenségi párti]] ''Debreczen'' című folyóirat „hivatásos” munkatársa lett. A soron következő félévre már be sem iratkozott, ezzel vége szakadt jogegyetemi tanulmányainak. Ugyanebben az évben megjelent első verseskötete, ''Versek'' címmel, de nem volt sikere.
Így szerezz ingyen robuxot te noob!
 
[[Kép:Székely Ady Csinszka.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Ady és Csinszka 1914 körül]]
1899 végén [[Nagyvárad]]ra ment, ahol gazdag kulturális élet folyt ekkor. [[1900]]. január elején a kormánypárti ''Szabadság'' című laphoz szerződött. A társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a [[Friss Újság]]ban Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjesztett ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs [[Nagyváradi Napló]] kötelékébe lépett. A kritikus hangú jegyzet néhány katolikus pap dőzsölő életvitelét ostorozta, valójában a klérust minősítette vele. Az egyház feljelentette rágalmazásért, Ady pedig 3 nap fogház és 10 korona büntetést kapott érte. <ref>{{Cite web |url=http://nol.hu/kultura/20120703-paprikas_krumpli_adynak-1315964 |title=Paprikás krumpli Adynak |accessdate=20200120.}}</ref>
 
Jó újságíróvá vált, prózai stílusa itt fejlődött ki.
Új verskötetet is kiadott [[1903]]-ban ''Még egyszer'' címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben [[Halász Lajos]] és [[Szűts Dezső]] voltak állandó partnerei. Ehhez a városhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony is, amelynek következtében először elkapta a [[szifilisz]]t: erről a [[Mihályi Rozália csókja]] című novellájában írt.
 
Életében az áttörést [[1903]] augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg [[Brüll Adél|Diósyné Brüll Adéllal]], egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor [[Párizs]]ban élt és látogatóba jött haza. ''Léda'' (Ady így nevezte őt el) lett a [[Múzsák|múzsája]]; az ugyanebben az évben megjelent ''Még egyszer'' című kötetében „[[A könnyek asszonya]]” című költeményt már ő ihlette. Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A Léda-kapcsolat 9 évig tartott: 1903-tól 1912-ig. Léda [[1907]]-ben halott lánygyermeket hozott világra, vélhetőleg a költőtől. Kapcsolatuk [[1912]]-re teljesen megromlott: Ady a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugatban]] publikált [[Elbocsátó szép üzenet]] című versével végleg szakított Lédával.
 
Hétszer járt Párizsban [[1904]] és [[1911]] között. Első, egy évig tartó párizsi útja után az ellenzéki [[Budapesti Napló]]nál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg a tollából. Rövid idővel a hazatérése után tartott választásokon a nem várt ellenzéki siker – amely 30 év után váltotta a kormányzó [[Szabadelvű Párt]]ot – a lapot kormánytényezővé tette azzal, hogy annak főszerkesztője, [[Vészi József]] a miniszterelnök sajtófőnöke lett. [[1906]]-ban a [[Fejérváry-kormány]] lemondott, és mivel Ady pozíciót töltött be a [[Fejérváry-kormány|darabontkormány]] mellett sajtótudósítóként, méltatlan támadások érték, ami elől előbb Érmindszentre, majd júniusban Párizsba „menekült”.
 
Második párizsi tartózkodása és a kapcsolódó [[földközi-tenger]]i utazás időszaka költészetének termékeny korszaka. [[1906]]-ban megjelent harmadik verskötete ''Új versek'' címmel – ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi –, de negyedik kötete, a ''Vér és arany'' hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.
[[Fájl:EMKE kávéház.jpg|bélyegkép|200px|Az egykori [[EMKE]] kávézó épülete [[Nagyvárad]]on. Itt alakult meg A Holnap Irodalmi Társaság]]
[[1908]]-ban a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, [[1912]]-től pedig az egyik szerkesztője is. [[1908]]-ban Nagyváradon ''[[A Holnap]]'' nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt. Egy [[antológia|antológiát]] jelentettek meg Ady költeményeivel, valamint [[Babits Mihály]], [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]], [[Dutka Ákos]], [[Emőd Tamás]], [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]], [[Miklós Jutka]] műveivel. Ezeket a verseket rosszallással és értetlenséggel fogadták.
 
A ''Nyugat'' kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Mivel a ''Nyugat''ban nem jelentek meg politikai cikkek, írt más lapokba is (például: [[Népszava]], Világ). Keményen kritizálta a politikai helyzetet. Nem volt ínyére a vezető pártok nacionalizmusa, de bírálta a szociáldemokraták antinacionalizmusát is; látta, mennyire maradt el Magyarország a fejlett országoktól, de rámutatott a nyugati országok fogyatékosságaira is.
 
Jászi biztatására jelentkezett a szabadkőműves Martinovics páholyba, amelybe 1912. május 3-án vették fel, együtt [[Csáth Géza|Csáth Gézával]]. A páholy tekintélyét emelte Ady tagsága, ezért rövid idő alatt léptették legény-, majd mesterfokba. A páholymunkákon azonban csak igen ritkán vett részt, hétéves tagsága alatt mindössze négy alkalommal – azaz felvételén és díjemelésein kívül csak egyszer.<ref>{{cite web|url=http://epa.oszk.hu/00000/00001/00217/pdf/ITK_00217_1961_01_053-054.pdf |author=Szűcs László |title=Ady Endre a Martinovics Szabadkőműves páholyban |accessdate=2015-01-02}}</ref>
 
A Lédával való szakítása után többnyire csak alkalmi nőkapcsolatai voltak. [[1913]]. november 21-én a hűvösvölgyi Park Panzióban [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] mutatta be neki [[Dénes Zsófia|Dénes Zsófiát]] („Zsuka”), a Párizsban élő fiatal újságírónőt, akivel gyorsan megkedvelték egymást, és akit a költő saját neve után Andreának nevezett el. A gyorsan kibontakozó szerelem hatására esküvőt fontolgattak, azonban Dénes Zsófia anyjának heves tiltakozása miatt a kézfogó elmaradt; a Becéző, simogató kezed és az Élet helyett órák című, a [[Ki látott engem?]] kötetben megjelent költeményei a Dénes Zsófia iránti érzései emlékei.
[[1914]]-ben találkozott az akkor 20 éves [[Boncza Berta|Boncza Bertával]], akivel [[1911]] óta levelezett.<ref name="SzerelmiK">{{cite web|url=/erett/download/irodalom/03.ady_endre_szerelmi_kolteszete.doc|title=03. Ady Endre: szerelmi költészet|accessdate=2009-10-01}} (.doc)</ref> Berta első levelét egy svájci intézetből írta Adynak.<ref name="SzerelmiK" /> [[1915]]. [[március 27.|március 27-én]] a lány apjának (Boncza Miklós, neje: törökfalvi Török Berta) beleegyezése nélkül összeházasodtak.<ref name="SzerelmiK" /> Verseiben ''Csinszká''nak nevezte Bertát.<ref name="SzerelmiK" /> Esküvői tanúik [[Vészi József]] és [[Ignotus Hugó|Ignotus-Veigelsberg Hugó]] voltak.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest V. ker. polgári házassági akv. [https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-12151-5807-66?cc=1452460&wc=92Q2-2NT:40678301,51334101,1077262302 143/1915 folyószáma] alatt.</ref>
 
[[Fájl:Ady sírja.jpg|200px|bélyegkép|Ady síremléke a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temetőben]] ([[Csorba Géza (szobrász)|Csorba Géza]] alkotása)]]
Az [[első világháború]] kitörését nemzeti tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat, négy év hallgatás után, [[1918]]-ban jelent meg újabb verseskötete, ''A halottak élén'' cím alatt. A kötetet [[Hatvany Lajos]] szerkesztette, aki ''„a kötet összeállításába erős kézzel nyúlt bele”,'' egyes verseket ki is hagyott.<ref>[http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/ady.htm Ady életrajza] (Literatura.hu)</ref>
 
Az [[őszirózsás forradalom]] után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni. Ady ettől igyekezett elhatárolni magát, noha harcos híve volt a polgári radikalizmusnak, és „vezérének” nevezte Jászi Oszkárt. 1918 novemberében ([[Tisza István|a Tisza-gyilkosság]] után) a harmadlagos szifilisz jellemző szövődményeként kisebb [[Agyi érkatasztrófa|szélütés]]t kapott. Ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Később megkapta a világon épp ekkor végigsöprő [[Spanyolnátha|spanyolnáthát]], ebből kialakuló magas lázzal járó tüdőgyulladását a Liget Szanatóriumban kezelték. Két hete ápolták, amikor egy reggel hirtelen meghalt ([[1919]]. [[január 27.|január 27-én]], 41 évesen). Halálát végül is, [[Czeizel Endre]] adatai szerint, a kórboncolás alapján a főverőér megrepedése okozta, melyet a harmadlagos vérbaj jellemző megnyilvánulása, az aorta idült gyulladása miatt kialakult főverőér-tágulat előzött meg.<ref name=":0" />
 
Temetése [[január 29.|január 29-én]] volt: koporsóját a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] előcsarnokában ravatalozták fel. [[Haypál Benő]] református lelkész gyászbeszéde után [[Kunfi Zsigmond]] közoktatási miniszter, majd [[Móricz Zsigmond]] mondott gyászbeszédet. A [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] nevében [[Vincze Sándor]], a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] nevében [[Babits Mihály]], az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetsége nevében [[Pikler Gyula]], az összes újságíró-intézmények nevében [[Bíró Lajos (író)|Bíró Lajos]], míg a [[Társadalomtudományi Társaság]] nevében [[Jászi Oszkár]] búcsúztatta. Sok más közéleti személyiség mellett több tízezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a [[Kiskörút|Múzeum körúton]] és a [[Rákóczi út]]on át a [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temetőig]].<ref>{{CitPer|aut=|tit=Ady Endre Temetése|per=Nyitott mondat (a [[Népszava]] irodalmi melléklete a [[Vasárnapi Hírek]] szerkesztőségétől)|subtit=Tízezrek kísérték utolsó útjára – A kormány, a Szociáldemokrata Párt, a Radikális Párt, a különböző irodalmi testületek, az újságírók és a diákság búcsúja|date=2019-01-25|pag=2|issn=0237-3785|tom=146|fasc=21|misc=Részlet: Népszava, XLVII. évf., 26. szám, 1919. január 30., csütörtök, 5–6. o.}}</ref>
 
== Költészete ==