„Mátészalkai zsidóság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Történetük: Elírás javítása
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
18. sor:
A „bótos” vagy „úri” zsidók öltözködésükben a magyar középosztályhoz hasonultak; csak az úgynevezett lengyel-zsidók jártak kaftánban, karimás kalapban, főleg a zsinagógába menet.{{refhely|Farkas|14. o.}} A kereskedők igyekeztek forgalmasabb helyekre építeni házaikat, lakásukat egyben a boltjukkal.{{refhely|Farkas|16. o.}}
 
1919. április 22-től 1920. március 20-ig, Mátészalka és környéke román megszállása idején, majd azt követően az elcsatolt területekről érkező menekültek között sokszámos zsidó származású magyar is volt. Az újonnan betelepült izraelita vallásúak között sokan voltak kereskedők, de kézművesek, iparosok, orvosok, szobafestők és más szolgáltató szakmákban tevékenykedők is.{{refhely|Farkas|48. o.}}
 
A két világháború között a tehetős zsidók bekapcsolódtak a megyeszékhellyé vált Mátészalka társadalmi életébe. Az 1902-ben alakult Iparoskör 1925-ben megépítette székházát, tagjai között egyaránt voltak keresztények és zsidók, időnként az elnök is izraelita volt. Az Iparosszékház termeiben összejöveteleket, mulatságokat, amatőr színielőadásokat is tartottak. A Mátészalkai Izraelita Nőegylet például egy téli szombati (!) napon tartott estélyt ruhabemutatóval, táncversennyel és hólabdacsatával fűszerezve.{{refhely|Farkas|59. o.}}