„Körmenet” változatai közötti eltérés

A '''körmenet''' (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére. Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a '''körmenet''' az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta s bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.▼