„Boldogfai Farkas család” változatai közötti eltérés

A '''Farkas''' család a [[Török hódoltság]] alatt Vas megyében tartózkodott a [[Felsőszentbenedek|Kancsóc]] (''Felsőszentbenedek'') nevű településen ahol Farkas János földbirtokos fegyverviselő ember volt a [[17. század]] elején.<ref>MNL ZML IV. 1. e. investigationes nobilium 1717. május 10.</ref> Az egyik gyermeke Farkas Jánosnak, Farkas Lukács ott maradt Felsőszentbenedeken; a másik gyermeke Farkas Jánosnak, Farkas Péter, a [[17. század]] elején született Kancsócon és később édesapja halála után vásárolt lakást [[Lenti|Zalalenti]]n, ahonnan gyakran felment Kancsócra rokonaihoz látogatóba.<ref>MNL ZML IV. 1. e. investigationes nobilium 1717. május 20.</ref> Farkas Péter [[Zalabaksa|Zalabaksán]] megházasodott, ahol Farkas Mihály, György és István gyermekei születtek; Farkas Péter és gyermekei ezután a [[Balogh család (béri)|béri Balogh család]] [[pórszombat]]i birtokára kerültek. Farkas Péter, pórszombati árendás (azaz birtok haszonbérlő), az árendát gabonában fizette.<ref name="MNL ZML IV. 1. e 1717">MNL ZML IV. 1. e. investigationes nobilium 1717. aug. 31.</ref> Tanúvallomások szerint, [[1653]]-ban Farkas Péter már nagyon idős ember volt, aki nehezen tette a járást.<ref name="MNL ZML IV. 1. e 1717"/> Az egyik fia, Farkas György, vele maradt Pórszombaton, azonban a másik, Farkas Mihály, elment [[Zalalövő]]re 7 vagy 8 évvel az [[1664]]-ben zajlott [[Szentgotthárdi csata (1664)|szentotthárdi csata]] előtt ([[1656]] körül), és ott fegyverrel szolgált a helyi lövői várban osztopáni [[Perneszy István]] (fl. [[1647]]–[[1663]]), várnagy alatt. Farkas Mihályt "''híres''", "''hős''" katonának mondják a még élő öreg volt bajtársai [[1717]]-es tanúvallomásaikban.<ref name="MNL ZML IV. 1. e 1717"/><ref name="ZML.HL.">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_24/?pg=694&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Zágorhida-Zalalövő) Zalalövő 24.504. 94}}</ref> Nem sokkal ezután Farkas Mihály török fogságba esett és az oszmán kézben lévő [[Nagykanizsa|Nagykanizsára]] vitette magát, ahol majd a tömlöctartónak 4 tallért, és a török úrnak 200 tallért fizetett megváltásáért.<ref name="ReferenceA">MNL ZML IV. 1. e. investigationes nobilium 1717. jan. 20.</ref> Kiszabadulása után lakást vett [[Zalaegerszeg]]en és Egry Pál egerszegi hadnagynak a<ref>Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004) Molnár László: A község története az őskortól a török kor végéig. 19. o.</ref> lányát vette feleségül.<ref name="MNL ZML IV. 1. e 1717"/> [[1664]] nyarán, miután a török felégette a várost,<ref>Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene; képekkel és a város térképével ellátott Utmutató (1931) Zalaegerszeg történeti múltja. 12. o.</ref> elment Ságodra, ahol később Szarka Gábor bíró lányát vette el. Onnantól ''ságodi Farkas Mihály''nak hívatta magát, és utána pénzen vásárolta a [[Zalaboldogfa|boldogfai]] földbirtokát.<ref name="ReferenceA"/> Zalaboldogfa nevét [[1411]]-ben említették először az oklevelek ''Boldogasszonyfalva'' néven (''Bodogazonfalua'' írásmóddal). Farkas Mihálynak az utolsó felesége, és a gyermekei anyja, ságodi Péter Éva (fl. [[1687]]–[[1702]]) lett, akinek az édesapja, ságodi Péter Mihály, aki [[1623]]-ban,<ref name="zvmjegyzokonyv">{{Cite web|url=https://archives.hungaricana.hu/en/lear/ZAMLJegyzokonyvek/35653/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcInBcdTAwZTl0ZXIgbWloXHUwMGUxbHlcIiJ9|title=ZALA VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1138}}</ref> [[1624]]-ben,<ref name="Turbuly Éva">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_39_ZVM_Kgyjkv_regeszt2/?query=%22p%C3%A9ter%20mih%C3%A1ly%22%20zala&pg=46&layout=s|title=Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611–1655 - Zalai gyűjtemény 39. (Zalaegerszeg, 1996)}}</ref> majd [[1649]]-ben zalai alszolgabíróként szerepelt. Péter Éván keresztül, gyermekei örökölték azt a pórságodi birtokot, amelyet ságodi Péter Mihály [[1608]]-ban 400 forintért örök jogon vásárolt padoci Máttefalvay Mátyástól és feleségétől, szentpéterfalvi Potrán Eufrozsinától.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 31. kötet - 148 - 149. oldal</ref> Farkas MihályMihálynak a halála után özvegyasszonya férjhez ment németszecsődi Tarródy Mihály zalai főszolgabíróhoz, Tarródy György és Nemes Katalin fiához. Farkas Mihály halála után [[1687]]. [[április 16.|április 16-án]], özvegye, ságodi Péter Éva, tarródi és németszecsődi Tarródy MihályMihálynak a felesége, és a boldogfai, andráshidai és alibánfai birtokok átruházása ügyében a három árva Farkas gyermekei gyámjaként szerepelt. Tarródy Mihály zálogosította a birtokokat 600 forintért Duinovicz István és Ferenc testvéreknek a Farkas István Péter és János mostohagyermekeitől elidegenítve.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 31. kötet - 149. oldal</ref> Nem sokkal később, Tarródy Mihály adományt is kérvényezett, mostohagyermekeit mellőzvén, és végül nejével ságodi Péter Évával együtt [[1699]]. [[november 6.|november 6-án]] adományt kaptak Halastóra, Bükre és Alibánfára.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 24. kötet - 628-629. oldal</ref>