„Dionüszodórosz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
Dionüszodórosz [[Platón]] [[Euthüdémosz (dialógus)|Euthüdémosz]] című dialógusban, amelynek cselekménye [[I. e. 421]] és [[I. e. 415]] között játszódik,{{refhely|Steiger|132-133. oldal|azonos=132-133.}} a címben szereplő szofista hasonló foglalkozású fivére. [[Szókratész]] úgy mutatja be őket, hogy [[Híosz prefektúra|Híoszról]] származnak, majd áttelepültek Thurioiba, ahonnan el kellett menekülniük.{{refhely|Platón|57. oldal|azonos=57.}} Először hadi művészeteket, majd szónoklatot és bíróságibeszéd-írást tanítottak, most pedig az erényre oktatnak. „''Kiművelték magukat a küzdelemnek abban a fajtájában is, amelyet eddig nem űztek, úgyhogy senki se tudna megmérkőzni velük, olyan ügyesek lettek a szóharcban és abban, hogy az éppen elhangzó beszédet – akár hamis az, akár igaz, egyaránt – megcáfolják''”, mondja Szókratész barátjának, [[Kritón (filozófus)|Kritónnak]] (272 a).{{refhely|Platón|58. oldal|azonos=58.}} Platón Euthüdémoszt és Dionüszodóroszt úgy mutatja be, mint olyan vitatkozókat, akik a nyilvánvalóan értelmetlen érvektől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy nevetségessé tegyék beszélgetőtársukat.{{refhely|Steiger|132-133. oldal|azonos=132-133.}}
 
Dionüszodürosz megjelenik [[Xenophón]] ''Emlékeim Szókratészról'' című munkájában is. A harmadik könyv első fejezete azzal kezdődik, hogy Dionüszodórosz megjelenikfeltűnik Athénban, és azt hirdeti, bárkit megtanít a hadvezéri mesterségre.{{refhely|Xenophón|169. oldal|azonos=169.}}
 
== Jegyzetek ==